Hiánypótló kiadványt mutattak be szerda este a szabadkai Képzőművészeti Találkozó modern galériájában. Gordana P. Vujnović és Vass Géza Raichl Ferenc Szabadkán és Szegeden című kétnyelvű kötete az egykori műépítész szabadkai és szegedi életével, munkásságával foglalkozik, számba véve Raichl neobarokk és szecessziós épületeit ebben a két városban.
A kiadvány a Századfordulós ékkövek – tematikus kalandozások a szecesszió varázslatos világában című IPA-projektum egyik eredményeként született meg, a bemutatóján pedig a szerzők mellett megszólalt Ninkov Kovačev Olga művészettörténész, Nagy Kiserős Melinda, a Gazdaságfejlesztési Iroda projektmenedzsere és a beszélgetés moderátoraként Jasmina Jovančić Vidaković grafikus, a Képzőművészeti Találkozó munkatársa.
Abban az egybegyűltek mindegyike egyetértett, hogy habár már foglalkoztak mások is Raichl Ferenccel, ez a könyv hiánypótló kiadvány, elvégre egy helyen dolgozza fel a műépítész tizenkét éves (1895–1907) szabadkai és hétéves szegedi (1907–1914) életét, megtervezett és megalkotott épületeit, és ahogy Nagy Kiserős Melinda fogalmazott, Raichlt nemcsak mint építészt ismerhetjük meg belőle, hanem mint magánembert és vállalkozót is.
Gordana P. Vujnović építészként, Vass Géza történészként vett részt a munkában, így a könyv végül színes, szerteágazó történelmi részletekkel teletűzdelt lett, Željko Vukelić fényképei pedig hűen tükrözik azt a pompát, ami a Raichl tervezte épületeket jellemzi.
Ninkov Kovačev Olga szerint egy nagyon fontos pillanata ez közösségünknek, elvégre egy olyan könyvvel gazdagodtunk, amire már több mint 30 éve, Kata Martinović Cvijin 1985-ös, az építész szabadkai opusával foglalkozó munkája óta várunk: „Csak hálásak lehetünk azért, hogy végre két szakember, egy történész és egy építész belevágott és elvégezte ezt a nagy munkát. Remélem, hogy a következő munkájukban Macskovics Titusszal foglalkoznak majd.”
Vass Géza úgy fogalmazott, hogy több tévhitet is eloszlatnak ezzel a kötettel, amelyen keresztül jól követhető Raichl fejlődése a Szabadkára érkezése pillanatától: „Tizedik gyerek volt egy tízgyermekes családban, de az nem igaz, hogy szegénynek született, sőt, gazdag családból származott, az egyik leggazdagabból Bácskában. Mindenbe belekóstolt, amiről úgy gondolta, hogy jövedelmező neki. Tévedés, hogy akkor hagyta el Szabadkát, amikor tönkrement, ugyanis akkor távozott, amikor a tíz legtöbbet adózó közt volt.”
Raichl igazi újító volt, mindig az aktuálisat kereste, ő hozta létre a neobarokkot Szabadkán, Macskovics Titusszal közösen ő hozta be a bécsi szecessziót a városba, mint ahogy a magyar szecesszió is általa került be a szabadkai építészetbe, hallhattuk Gordana Prčić Vujnovićtól, aki szerint kiválóan alakult az együttműködésük, sokkal színesebb lett a kiadvány a történelmi kiegészítések által, mintha csak az építészeti résszel foglalkoztak volna.
