Mojzes Antal helytörténész szerzői estje zajlott hétfőn este a Szabadkai Városi Könyvtárban. Az író beszélgetőtársai Berényi Eszter és Papp Melinda voltak. Az est folyamán Mojzes Antal két könyve került bemutatásra, egyik a májusban megjelent Az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc eseményei a délvidéki településeken:
– Ebben a könyvemben igyekezetem rámutatni az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc azon fényes és dicső eseményeire, amelyekkel megszakították a feudális uralmat, és elkezdődött a polgári társadalom. Továbbá rámutatok arra is, hogy ez mibe került a magyarságnak, hiszen amikor Kossuth Lajos zászló alá hívta a magyarságot, rögtön jelentkeztek. Itt jegyezném meg, hogy 1849. április 3-án volt Szenttamás ostroma, akkor Bajmokról nyolcszáz önkéntes jelentkezett. Ez nem kis dolog. Közben Szabadkáról megközelítőleg négyszázan, de Magyarkanizsáról és Bácskossuthfalváról is, úgyhogy tömegesen, ezrével jelentkeztek az önkéntesek. A lakosság hitt Kossuth Lajosban, a szabadságharcban, a szabadságban, a feudális rendszer megszűnésében és a polgári társadalom megalakításában. A szabadságharc ugyan megbukott, de a lényeg, a polgáriasodás megmaradt – mondta Mojzes Antal, és szólt a napokban megjelent Tömegsírból emléktemető című könyvéről is.
– E kiadványban bemutattam, hogy mi történt 1944-ben a Délvidéken, kitérve Bajmokra is. Tito 1944. október második felében Versecen tartózkodott, ahol a Vörös Hadsereg tisztjeivel, tábornokaival tárgyalt. Innen adta ki a rendeletet, hogy mi történjen Vajdasággal, hogyan kell Vajdaságot elszerbesíteni. A terv az volt, hogy ki kell végezni mindenkit, aki együttműködött a megszállókkal. Ennek nyomán a magyarságot, sok ezer ártatlan embert – bármiféle bírósági kivizsgálás és ítélet nélkül – tömegesen végeztek ki. Ez történt Bajmokon is. Tito parancsnokai járták is a településeket, átvilágították a helyzetet, és ahol gondolták, ott kivégzéseket tartottak – fejtette ki Mojzes Antal.
