Mindannyian vágyunk a változtatásra, de a vágyaink, kívánságaink gyakran túlnőnek a lehetőségeinken. Az Újvidéki Színház társulata mégis úgy határozott, hogy a 2010/2011-es évadot a változás eszméjének, a változtatás szándékának rendeli alá, és a repertoárra kerülő darabokat is ebben a szellemben választotta meg.
Az évadnyitó sajtótájékoztatón kiderült, hogy végérvényesen mely darabokról van szó, de az is, hogy mit is takar az évad elé kitűzött mottó, a Változz, hogy változtathass!
Mire is törekszik a színház? – kérdeztük László Sándor igazgatótól.
– A haladásra. Arra törekszünk, hogy fejlődjünk, hogy előrébb lépjünk azon az úton, amit meghatároztunk magunknak. Úgy érzem, jó úton van ez a színház, és egyre biztosabb léptekkel halad előre. Hiszem azt, hogy maga a mottó meghatározása is segít bennünket abban, hogy kitartóak legyünk, és a kitartásnak meglesz az eredménye. Hogy a közönség tudja-e tartani a lépést velünk? Azt hiszem, igen, mert sokan látogatják a színházat. Persze gyakran elégedetlenkedünk, de nem kell, mert itt, ahol tesszük a dolgunkat, nagyon jó eredményeket érünk el.
– Nagy várakozással tekintünk az előttünk álló évad elé – nyilatkozta Gyarmati Kata dramaturg. – Rengeteg munka van abban, hogy milyen rendezők érkeznek hozzánk, és milyen darabokat választottunk. Az Újvidéki Színház mindig is igyekezett figyelembe venni a közönség igényeit, ugyanakkor elengedhetetlennek érezzük, hogy nyissunk egy kicsit, és a közönséget is afelé irányítsuk, hogy nyitott legyen az új színházi formák iránt. Nagyon nehéz megtalálni az elvárásnak és a törekvésnek ezt a különleges ötvözetét. Színházunk klasszikusokat és kortárs műveket egyaránt műsorára tűz, mert szükség van az egyikre is, és a másikra is. Nem lesz minden előadás felhőtlen kacagás, lesznek igen komoly problémákat boncolgató bemutatóink, röviden szólva: nagyon színes és sokrétű évadot kínálunk a közönségünknek.
Az előadások a következők lesznek: Werner Schwab: Népirtás (rendező: Sorin Militaru, a bemutató napja: november 5.), Mihail Bulgakov: A Mester és Margarita (rendező: László Sándor, bemutató: decemberben), Szegedi-Szabó Béla: Kammerspiel (rendező: az Újvidéki Színház színészei, bemutató: tavasz), Óz, a nagy varázsló (rendező: Puskás Zoltán, bemutató: tavasz), Gilles Leroy: Alabama Song (rendező: Rahim Burhan, bemutató: május vége).
A Népirtással kapcsolatban Banka Lívia színművész leszögezte, hogy provokatív és autentikus, friss és költői mű, ugyanakkor durva is, mint a kor, amelyben élünk. Nagy lépés az Újvidéki Színház életében, mellyel közelít a kortárs európai dramaturgia és drámairodalom felé. A dráma azt sugallja, hogy elgondolkozzunk a változásokon: vajon mindig a várt eredményt segítik-e elő? Gyarmati Kata reményének adott hangot, hogy a téma nyersesége, a szöveg költőisége, és a rendezői hozzáállás szép ötvözetet eredményez majd.
A Mester és Margarita közismert regény, és – úgy tűnik – aktuálisabb, mint valaha. Az ember mintha már különbséget sem tudna tenni jó és rossz között, elidegenedett. Megismerve másokat, talán mi magunk is változunk – szögezte le Balázs Áron színművész az előadásról szólva. A sok vendégművészt felvonultató előadás mindenesetre arra kérdésre keresi a választ, hogy mennyiben változik meg az ember, ha egy váratlan helyzetben szembetalálja magát a rosszal.
A Kammerspiel érdekessége, hogy a szerző a szöveget kifejezetten e társulat számára írta. Egyúttal ez lesz a legnagyobb falat a társulat számára az előadások közül, annál az egyszerű oknál fogva, hogy a színészek közösen rendezik meg, a jelmez, a díszlet, minden-minden a közös munkájuk eredménye lesz. – Ez a mi közös utazásunk lesz a változások felé. Az ismeretlen körülmények ugyanis megváltoztatnak bennünket, néha annyira, hogy egészen más embert fedezhetünk fel saját magunkban – fűzte hozzá Pongó Gábor színművész.
A gyerekközönség felé fordulnak az évad negyedik bemutatójával, a szintén klasszikusnak számító Óz, a nagy varázsló című előadással. Ezzel a legkisebbeket célozzák meg, úgy, hogy lehetőleg családi szokássá váljon a színházba járás, részletezte Gyarmati Kata. A jövőbeni előadásról Puskás Zoltán rendező elárulta: mindenképp arra fog törekedni, hogy új alakban mutassa be a művet. – Az új és a régi formák ötvözése lesz a módszerünk. Ez a történet arról szól, hogy a barátság, a szövetség, a remény és a bennünk rejlő szépség hogyan képes legyőzni a félelmet és az elveszettség érzését. A változások útján, a sárga macskaköves úton megpróbálhatunk magunkon változtatni, és akkor talán mások is megváltoznak – mondta.
Az évad utolsó bemutatója ugyancsak ígéretes: Rahid Burhan rendező fogja színre állítani az Alabama Songot. A 20 éve Németországban dolgozó és immár hazafelé kacsingató rendezőt sikerült megnyerni erre a produkcióra. Elor Emina szerint ez az előadás lesz a hab a tortán, vagyis az évad ígéretesnek tűnő lezárása. A húszas évek Amerikájában, az alkoholtilalom idején élő Zelda Fitzgeraldnak, a neves amerikai író, Scott Fitzgerald feleségének, múzsájának a világába vezet majd az előadás, és arra keresi a választ, hogy mi történik az emberrel, ha a népszerűség útjára lép, amely hatalmas erővel kapja fel a magasba, de ugyanolyan erővel taszítja a mélybe is. A változás, a változtatás íze meglesz ebben az előadásban is, ígéri a társulat.
Ováció és tizennégy perces taps
Nem kevesebb, mint 14 percig tapsolt a közönség az Újvidéki Színház társulatának Kragujevacon, a Knjaževsko-srpski teatarban megrendezett 5. JoakimInterFesten, melyen a társulat hétfőn mutatkozott be a Szentivánéji álom című előadással. Ilyen kitörő sikerre nem volt példa a nemzetközi színházi fesztivál történetében, de a színház történetében sem.
László Sándor igazgató elmondta, hogy újabb meghívásnak tesz eleget a társulat, fellép ugyanis a fővárosi, rakovicai Teatar festen a Narancsbőr című, rendkívül sikeres előadásával. Ezen a fesztiválon az országszerte díjazott előadásokat mutatják be, melyeket Belgrádon kívüli hivatásos színházak készítettek.
