Október utolsó hete a könyv jegyében zajlik Belgrádban, ahol hétfő este nyitották meg az 55. Nemzetközi Könyvvásárt. Mintegy 31 ezer négyzetméteren 800 hazai és külföldi kiállító mutatkozik be.
A vásár megnyitásának megtisztelő feladata Végel László (a képen) újvidéki írónak jutott ki, a svéd írókat, irodalmat, és a skandináv országot képviselve pedig Åsa Lind író üdvözölte a könyvvásár közönségét, tekintettel arra, hogy az idei rendezvény díszvendége Svédország.
Csak okosan!, azaz szerb nyelven Pamet u glavu! felkiáltással zárta nyitóbeszédét Végel László író és műfordító, ami az idei könyvvásár mottója is egyben. Beszéde kezdetén viszont szónokias kérdéssel fordult a nagyszámú vendéghez: Háborúk és tömegsírok nyomán maradtak-e irodalmi illúzióink, hihetünk-e még a könyveknek? Viharos időket éltünk át, és nem vagyok teljesen biztos benne, hogy mindezt magunk mögött tudhatjuk. A választ keresve Végel Paul Klee neves festőművész kétségbeesett angyalát példaként hozta fel, mely törött szárnyaival a viharban ide-oda vergődik, az ismeretlen jövő felé tart, akárcsak mi, hiszen bennünket is a haladás vihara visz a jövő felé, csak az a kérdés, mely irányban haladunk – szögezte le Végel.
– Szükségünk van könyvekre, legalább annyira, mint amennyire szükségünk van az Európai Unióra. Egyik nem létezik a másik nélkül. Minden társadalom úgy győzi le saját válságait, hogy összpontosítja az erejét, majd halaszthatatlanul építeni kezdi az új múltját. Ha erre nem képes, akkor sajnos a múlt romokban marad – üzente. Végel László végezetül az indítógondolatokhoz visszakanyarodva megállapította, ez a lenyűgöző rendezvény reményt ad arra, hogy Klee angyala olyan helyre tekinthet, ahol nem csak romokat lát.
