Vasárnap lezárult a könyv egyhetes ünnepe Belgrádban. Az 55. Nemzetközi Könyvvásáron mintegy 800 kiadó mutatkozott be, 125 000 belépőjegyet adtak el, 982 újságírót akkreditáltak, közel 3000-en fáradoztak az olvasók igényeinek kielégítésén, Svédország pedig átadta a díszvendégi címet a jövő évieknek: Angola, Brazília és Portugália nagyköveteinek. A számok, a friss tapasztalatok azt bizonyítják, hogy a hagyományos könyv nemcsak jelen van Szerbiában, hanem érdeklődés is van iránta. Ám a fejlett világ tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez nem elég, a könyvkiadásnak is követnie kell a technikai fejlődést, újítani kell, keresni az olvasó kegyeit.
Többek között erre mutattak rá a budapesti Kossuth Kiadó képviselői, akik Újvidékre és a belgrádi könyvvásárra is ellátogattak. Hogy milyen újdonságokkal szolgálják olvasóik változó igényeit, Földes László informatikai szerkesztőség-vezető számolt be.
– 2010 többek között az e-könyv éve is, és ennek jegyében Magyarországon százezrek ismerkedtek meg az írott szó olvasásának új lehetőségeivel. Olyan korszak küszöbén állunk, melyben könyveink, folyóirataink jó részét olcsón, gyorsan és egyszerűn beszerezhetjük e-könyvolvasónkra. Lehet, hogy sokaknak ismeretlenül cseng még a kifejezés is: e-olvasó, e-könyv, sőt annak gondolatától is berzenkednek, hogy elektronikus alkalmatossággal olvassanak, viszont a világon egyre inkább terjed az effajta olvasáskultúra, a kiadók is egyre nagyobb teret engednek az e-kiadói munkának. A Kossuth Kiadó maga is forgalmazója az egyre többféle, egyre korszerűbb e-olvasók egyes fajtáinak, melyek segítségével immár nemcsak olvashatunk, hanem hang- és filmfelvételeket is lejátszhatunk, de akár jegyzetelhetünk vagy diktálhatunk is rá – állítja a szakember. Persze a kiadóban is tisztában vannak azzal, hogy a papírt, a kézbe vehető könyvet nem helyettesítheti semmi, de be kell látni, hogy kétségtelenül környezetkímélő, gyors, és gyakran előnyös annak a szinte zsebben is hordozható olvasótáblának a használata, melybe csak feltöltjük a kiválasztott anyagot, amit bárhol előkereshetünk, vagy éppen tanulhatunk, ismételhetünk, ellenőrizhetünk általa.
A Kossuth Kiadó multimediaplaza.com honlapján szabadon letölthető könyveket is kínál az érdeklődőknek, de alapvető rendeltetése mégis a jogtiszta anyagok forgalmazása. Napról napra bővül a megrendelhető művek listája, vagyis megfelelő ellenértékért juthatunk elektronikus úton irodalomhoz, hangoskönyvhöz, zenei művekhez, képanyaghoz, multimediális anyagok széles, szinte „plázai” választékához, épp ezért nevezték el az egyre népszerűbb honlapot ezekből a gondolatokból kifolyólag multimediaplazának. Az olvasás eme fajtájának kétségtelen előnye a határtalanság, mert a világ bármely pontjáról „akadálymentesen” megközelíthető.
– A Kossuth Kiadó, Magyarország egyik legnagyobb múltú kiadójának másik reményteljes vállalkozása a 2008-ban alapított Cultiris Kulturális Képügynökség. Jelenleg több mint 500 000 képes anyagot, benne mintegy 100 000 magyar fotót is tartalmaz, továbbá 9 közgyűjtemény anyagát és 112 neves fotós műveit kínálja az érdeklődőknek. Híressé lett írókról, művészekről, tudósokról, a magyar táj sokszínűségéről, népszokásokról, tárgyi kultúráról, természeti csodákról, növény és állatvilágról szólnak ezek az archív, vagy sok esetben a közelmúltban készült képek. Arról a világról, arról az országról mesélnek, amelynek múltját kutatjuk, jelenét éljük – ismertette velünk Földes László, ecsetelve a legnagyobb magyarországi fejlesztő-kiadó szerteágazó tevékenységét.
A Cultiris, mint erre a névből is következtethetünk, kizárólag a kultúrával, ezen belül Magyarország kultúrájával foglalkozó fotókat forgalmaz, és csak magyar fotósok munkáit értékesíti. A vevőnek semmilyen jogi kötelezettsége nincs a kép eredeti tulajdonosával szemben, hanem a Cultiris-szel kell szerződnie, így egy tankönyv vagy ismeretterjesztő kiadvány elkészítéséhez óriási segítséget kap, és egyszerű ügyintézésre számíthat. Lényegében a szörfölés is tanulságos, a cultiris.com számos kategóriája között kutatva az országok között virtuálisan Szerbiába is eljuthatunk, ahol I. világháborús képek, a két háború közötti Szerbia korabeli képe is elénk tárul csaknem száz felvételen.
