– Szabadkán bemutatták dr. Gubás Jenő legújabb könyvét
Dr. Gubás JenőÉrtelmiségünk bölcsője című könyve a belgrádi magyar egyetemista szervezetek történetét dolgozza fel 1933-tól a '60-as évek végéig. Ám a trianoni békediktátum utáni politikai, gazdasági állapotokról, a nemzeti kisebbségek helyzetéről is igen árnyalt képet kapunk. Ugyanígy a negyvenes, ötvenes, hatvanas évek kultúrpolitikájába, a nemzeti kisebbségekhez való viszonyulásba is igen alapos és tanulságos betekintést nyerünk.
Mint a minapi szabadkai könyvbemutatón elhangzott, e kiadványból pontos képet kapunk a szerb fővárosban tanuló főiskolások, egyetemi hallgatók egyesületalapítási küzdelmein keresztül a többségi nemzet asszimilációs politikájának különféle megnyilvánulási formáiról, s arról is, hogy magyar emberek is hol hatalmi parancsra, hol szorgalmi feladatként akadályozták a leendő magyar értelmiség önszerveződését. Például a negyvenes évek végén magyar ajkú funkcionáriusok szakították meg a tehetséges, szegény sorsú fiatalok továbbtanulását segíteni hivatott gyűjtőakciót, mondván ,,a magyar fiatalok teljesen egyenrangúan részesülnek az állami ösztöndíjakból, nem kell külön privilégium nekik, nehogy a szeparatizmus gyanújának a legkisebb árnyéka is felmerüljön...” Persze, számos példa bizonyította, hogyan kerültek hátrányba a magyar fiatalok. Ám e könyv bizonyítékként szolgál arról is, hogy voltak olyanok, akik felismerték, hogy az itteni magyarság elveszik erős, erkölcsös, a közéért odaadóan munkálkodó magyar értelmiségiek nélkül. Mert csak az ilyen értelmiségi réteg tud vezető, közösségszervező, iránymutató szerepet vállalni. Mint dr. Kerekes József a könyvbemutatón megemlítette, e kiadványból értesült arról, hogy dr. Sánta György szabadkai orvos egy, a város melletti tanyán alapította meg a Magyar Pártot. A mostani magyar pártok elődjének létrehozójáról még egy utcát sem neveztek el Szabadkán, de még szobor sem őrzi az emlékét. MirnicsKároly egyebek között megemlítette, e könyv arra is rávilágít, hogy az általa felölet időszak kutatása a jogtörténészek, történészek részéről megrekedt, pedig érdemes lenne alaposan feldolgozni ezt a periódust. S mint mondta, a dr. Gubás által ismertetett történések hozzájárulnak a mai helyzet tökéletesebb megértéséhez is.
A könyvbemutatón többen voltak jelen az 1951 és 1956 között Belgrádban működött József Attila Magyar Kultúregyesület tagjai közül, s felidézték az akkori találgatásokat, hogy az egyesület több vezetőjét bevitte az UDBA informatív beszélgetésre, illetve, hogy más célra kellettek a belvárosban levő helyiségek, tehát ez is hozzájárult a beszüntetéséhez.
A kiadványt a zentai Bolyai Farkas Alapítvány jelentette meg – amely a Belgrádban 1933 és 1941 között működött Bolyai Farkas Egyesület iránti tiszteletből vette fel ezt a nevet. Ám ennek képviselője sajnos nem jelent meg a rendezvényen. A könyv fedőlapja Tari István költő, grafikus munkája, a kiadvány a Grafoprodukt nyomdában készült.
