Helyszíni tudósítás
Az 54. Belgrádi Nemzetközi Könyvvásáron Görögország mellett több mint húsz ország képviselteti magát a szerb fővárosban az ezen a héten zajló hatalmas könyvünnepen, melynek joggal adták idén a hangzatos Könyvtenger címet, illetve mottót. Több mint harmincezer négyzetméteren nem kevesebb mint ötszáz szerbiai, és csaknem háromszáz külföldi kiadó, mintegy százötvenezer címszót kínál a látogatóknak, akik, gazdasági válság ide vagy oda, ugyancsak szép számban érdeklődnek, és úgy tűnik, vásárolnak is. Az idei rendezvény magyar vonatkozásának érdekessége, hogy hét szerző hét műve jelent meg különböző kiadók gondozásában. Ezek Füst Milán Feleségem története a Laguna kiadásában, Marija Tot Ignjatović fordításában, Fehér Ferenc válogatott versei Predrag Čudić fordításában, és a nagybecskereki Könyvtár kiadásában, továbbá Szepes Mária Vörös oroszlán c. műve a nagybecskereki Agora gondozásában, a belgrádi Stubovi kulture adta ki Szerb Antal Utas és holdvilág, a Fabrika knjige Lovas Ildikó A spanyol menyasszony c. művet, a belgrádi Arhipelag pedig két kötetet is, Konrád György Fenn a hegyen napfogyatkozásban regényét, és Fenyvesi Ottó Amerikai improvizációk verseskötetét. Ez utóbbi négy kötetet Vickó Árpád fordította.
A kiállítók megtöltöttek több vásárcsarnokot, különösen attraktív az 1-es csarnok, ahol az Európai Unió Belgrádban működő kulturális központjai állítottak ki, közöttük a Goethe Intézet, az Ausztriai Kulturális Fórum, a Cervantes Intézet, az Olasz Kulturális Intézet, és mások. Az EUNIC szervezésében több előadást, könyv-, és filmbemutatót, koncertet is tartanak. Persze sok más tematikus értekezletre is sort kerítenek az időszerű kulturális jelenségekről a november elsejéig tartó rendezvény minden napján, pontban délben. Olyan izgalmas témák kerülnek terítékre mint Az irodalmi díjak és irodalmi igazságtalanságok, A könyv médiában betöltött helye, Ingyen tankönyvek: egy évvel később, Irodalmi- és médiahősök: a Harry Potter-féle jelenség, vagy A könyv mint kulturális tőke. A könyvvásár, a korábbi évekhez hasonlóan, Szerbia szebb arcát mutatja meg, különösen annak, aki ritkán jár a fővárosban, ugyanis a közhiedelemmel ellentétben a vásár amellett, hogy kulturális élményt nyújt, bizonyítja a szerb könyvkiadás, valamint irodalom életképességét, és azt is, hogy szép számú, kultúrára éhes olvasóközönsége van. A káprázatos árkedvezményekkel hétfőn nyílt vásáron ugyanis nemcsak könyvből, hanem látogatókból is bőven van. A belépőjegy ára is hozzáférhető, legalábbis jutányosabb mint Újvidéken, ugyanis 250, csoportos látogatás esetén pedig 150 dinár.
A Könyvtengert bemutatkozások tarkítják, ilyen alkalom volt tegnap 13 órakor az újvidéki Forum Könyvkiadó és a 75 éves Híd folyóirat fellépése a Tartományi Jogalkotási, Előírásügyi és Nemzeti Kisebbségi Titkárság standján, ahol a többi vajdasági kisebbség is képviseltette magát. Idén a titkárság a korábbi negyven helyett hatvan négyzetméteres standot bérelt, itt állították ki Csáky S. Piroska alkalmi kiállítását a Kárpát-medence legrégebbi folyóiratának, a Hídnak a történetéből. A folyóiratot Faragó Kornélia, a folyóirat főszerkesztője mutatta be, majd bejelentette, hogy felújítják az ötvenes években beindított, majd megszüntetett kiskönyvtár sorozatot, vagyis a Híd ismét könyveket ad ki. Az első kötet Vickó Árpád interjúkötete lesz. A vásárlátogatókat üdvözölte Németh Ferenc, a kiadó igazgató-főszerkesztője is, dr. Jung Károly legfrissebb kutatásairól szólt, ifj. Virág Gábor pedig felolvasott.
A könyvvásáron szinte minden jelentős kortárs szerb szerző megjelenik, akik kiadóik standján találkoznak a közönséggel. Ma a vásári napot a tanulóknak szentelik, a kiadók külön programmal várják a diákokat, egyetemistákat és tanárokat, mivel szervezett látogatások lesznek egész nap.
