Szeptember végéig megjelennek a hiányzó tankönyvek – ezt ígértük a tanév kezdetén megjelentetett hírünkben, természetesen a szakember nyilatkozatára hivatkozva –, és sajnos nem lett igazunk. Legalábbis maradéktalanul, mert az akkor még hiányzó tankönyvek egy része ugyan megjelent időközben, de nagyobb részük azóta sem. Mint azt Laki Boglárka, a Tankönyvkiadó Intézet szerkesztője csütörtökön lapunknak elmondta, az alsósok, valamint az ötödik és a nyolcadik osztályosok számára minden tervezett tankönyvet kiadtak, a hatodikosok esetében a hiányzó informatikakönyv már megjelent, a földrajztankönyv pedig a napokban jelenik meg. A gond a hetedikesek esetében a legnagyobb, akik minden tanévkezdést hasonlóan vészelnek át. Ők a 2002-ben bevezetett oktatási reform első nemzedéke, akik évről évre hasonló gondokkal küzdenek. Számukra ugyanis évente kell meghirdetni az új tantervet, mely alapján kidolgozásra kerülnek az új tankönyvek. Hogy miért kell minden évben mégis szinte júniusig halogatni a tanterv elfogadását, igazán rejtélyes és bosszantó, de ez történik. Viszont, ha ezt tudjuk, akkor már értjük azt is, hogy miért késnek a tankönyvek. Azért, mert természetszerűleg csak a tanterv elfogadása után készülhetnek a tankönyvek, a kisebbségiek pedig még később, hiszen néhány kivételtől eltekintve fordítják őket.
A baj ott van, hogy immár hetedik éve ismétlődik ez a helyzet, a mulasztásért pedig nincs felelős. Így idén a magyar nyelven tanuló hetedikeseknek még mindig hat tankönyvük hiányzik, ezek közül hamarosan, várhatóan a napokban, megjelenik a földrajz munkafüzet, a fizika példatár, és a műszaki oktatás tankönyv, viszont a kémia, a matematika, és a képzőművészet tárgyakból várhatóan még az idei év folyamán kerülnek ki a tankönyvek a nyomdából, legalábbis ebben bízik a tankönyvkiadó magyar nyelvű kiadványokkal megbízott szerkesztője.
Hogy mit veszítenek a tanulók tankönyv híján? És mennyivel bonyolultabb így a tanár munkája? Kétségkívül nagy a hátrány, szögezte le pénteki beszélgetésünk során Soós Edit, a Magyar Nemzeti Tanács (MNT) Intézőbizottságának közoktatási kérdésekkel megbízott tagja, aki szerint a most hetedikes tanulókat érinti különösen érzékenyen a késedelem, mivel ők már záróvizsgát tesznek az általános iskola befejezésével. Hasonlóan vélekednek a tanárok is, akik valahányan a maguk módján igyekeznek alkalmazkodni a helyzethez. Ács József, az újvidéki Sonja Marinković Általános Iskola igazgatója szerint, aki tanárként, igazgatóként is átlát a helyzeten, a tankönyvhiány mindenképp bonyolítja az érintett diákok és tanárok életét.
– A tanulók egy része ugyan nem hiányolja a tankönyvet, mert eleve kerüli a használatukat, de a tananyag biztos forrása mégis a tankönyv. A tanárok ugyanakkor több forrásból összegyűjtik a tantervben előírt anyagot, azt fénymásolják, vagy diktálnak a diákoknak. Bárhogy is tesznek, nagyobb előkészületre van szükségük, mintha lenne tankönyv. Ha fénymásolnak, az kiadásba kerül, ha pedig diktálnak, akkor vesztegetik az időt az órán. Sajnos, ez mindenképp hátrányos helyzetet jelent, de nem tehetünk ellene, a kisebbség mindig a sor végén van.
Mit tehet az MNT annak érdekében, hogy a magyar nyelven tanuló gyerekek kellő időben tankönyvhöz jussanak, akár szerb nyelven tanuló társaik? Soós Edit, a közismert oktatási szakember leszögezte:
– Úgy gondolom, hogy van kompetenciája az MNT-nek arra, hogy lépéseket eszközöljön a magyar nyelven tanuló diákok tankönyvellátását illetően. Ugyanakkor objektív tény, hogy a 93-as tankönyvtörvény 2009. szeptember 11-én változott meg, azaz egy új tankönyvről és taneszközökről szóló törvény lépett életbe. Ez a törvény merőben más rendelkezéseket foganatosít, mint az előző, melynek tudjuk, mennyi negatív kicsengése volt éppen a kisebbségekre vonatkozólag. Az új törvény viszont korszerű és európai jellegű, aminek az alkalmazása még várat magára, hiszen a tanév megkezdése után fogadták el, tehát átmeneti időszakban vagyunk. Meggyőződésem, hogy már a következő tanévben alkalmazhatók lesznek az új rendelkezések. Például nagyon fontos, és az új rendelkezések között szerepel, hogy az új tanterv megjelenését követő 60 nap áll a tankönyvkiadók rendelkezésére, de legkésőbb május 1-éig meg kell indítaniuk az engedélyeztetési folyamatot – fejtette ki Soós Edit.
Reménykeltő a törvény 31. szakasza – mondta –, mely a kis példányszámú tankönyvek kérdését rendezi. Ide tartoznak a nemzeti kisebbségek nyelvén megjelenő kiadványok mellett a kísérleti oktatásra vagy a tehetséggondozásra vonatkozó tankönyvek is. Fontos, hogy az új törvény egyaránt kötelezi a tankönyvkiadókat a kis példányszámú, tehát kevésbé gazdaságos kiadványok megjelentetésére is. A gyakorlati alkalmazást illetően azonban sok még az ismeretlen tényező, ezért egy munkacsoport jött létre, melynek első összejövetele hétfőn, november 9-én lesz. A kisebbségi tankönyvkiadást épp Soós Edit fogja képviselni ebben a testületben.
