Az ember megnéz egy filmet, s közben nem is gondol arra, mi minden történhetett a film elkészítése közben. A 15. Európai Filmek Fesztiváljának sajtótájékoztatói arra is alkalmasak, hogy megtudhassunk egy-két nem mindennapi információt egy-egy film elkészítésének körülményéről.
Az észt rendezőnő, Kadri Köusaar egy barátjánál ismerkedett meg az apával. Tőle hallotta a történetet, miszerint kábítószer-élvezőként végignézte fia öngyilkosságát, egy szó ellenkezés nélkül. A rendezőnőt a dolog nem hagyta nyugton, minden hírt elolvasott, az apára – mint mondja – nemigen számíthatott, mert nem emlékezett mindenre tisztán. A filmszerepet azonban elvállalta. Az anyát egy színésznő alakítja, az elhunyt fiú valódi édesanyja pedig beperelte a 26 éves rendezőnőt. A per 2007 márciusában kezdődött, éppen akkor, amikor a Magnus című filmet bemutatták Cannes-ban, és azóta tart. Még egy érdekesség: a rendezőnő első filmesként nem kapott anyagi segítséget az észt filmalaptól. New York adott volna pénzt, de a történetnek a tengerparton kellett volna játszódnia és boldog vége kellett volna, hogy legyen. Hát igen, Amerika. Az őszi bál című észt film alkotói is hasonló dolgokra panaszkodtak. Elmondták, hogy Észtországban évente csupán öt filmet forgatnak, s ez még mindig jó arány a tíz évvel ezelőtti 1-2 filmhez képest.
A sajtókonferenciának magyar vendégei is voltak. Nagy Péter, a Lora című film egyik főszereplője arról beszélt, hogy a forgatásnak külön ízt adott, hogy a Lorát alakító amerikai Lucia Brawley angolul, a többi szereplő pedig magyarul beszélt, azonban az együttműködés zökkenőmentes volt. Igor Buharovtól, a fiatal európai alkotók ciklusban bemutatott Lassú tükör című film egyik rendezőjétől megtudhattuk, hogy a film megtörtént eseményen alapul. Az új magyar filmek ciklusában mutatták be telt ház előtt az éjszakai, bűnözésben fuldokló, Budapestet lefestő Zuhanórepülést. Novák Erik rendező a kérdésre, hogy hatással volt-e rájuk az amerikai akciófilmgyártás, elmondta, a film nem kimondottan akciófilm, csupán annyi akciójelenetet tartalmaz, amennyi feltétlenül szükséges az alvilág bemutatásához. Tulajdonképpen szakmai kihívást jelentett: Magyarországon jó akciófilmet csinálni. Csaknem 40 ezren látták a magyarországi mozikban, annyian mint amennyien abban az időben a Ponyvaregényt. Ezzel kapcsolatban Nagy Zsolt, a főszereplő a következőket mondta:
– A téma az utcán hever, kell még némi fikció és kész a film.
Talán az észteknek is Magyarországra kellene jönniük filmet csinálni, ha már ez ilyen egyszerű.
