– Az első szám bevezetőjében írtam, hogy a célunk lebontani az önmagukban sikongók elefántcsonttornyait, hogy valamilyen közösségbe kovácsoljuk őket – hallottuk Sándor Zoltántól, a 2004 decemberétől megjelenő Sikoly irodalmi és művészeti folyóirat főszerkesztőjétől. – A demokratikusságot tartom a folyóirat legfőbb jellegzetességének. 14 számban mintegy 120 szerző publikált, köztük több kötetes írók és egészen fiatal kezdők is, mert igyekszünk motiválni a fiatalokat is, hogy bátran próbálkozzanak. A szerzők egy része vajdasági, de megtalálhatók erdélyi, felvidéki szerzők írásai is, sőt nem magyar nyelven írók műveiből is jelennek meg fordítások. Műfaji szempontból is próbálunk széles látókörűek lenni, úgy gondoljuk, hogy a horror, a krimi, a fantasztikus irodalom is teret kaphat a folyóiratban.
Az előadás utáni beszélgetésben szó esett arról is, hogy az iskolákban keveset foglalkoznak a kortárs irodalommal, és a pedagógusoknak jó lenne az órákra „becsempészni” a Sikoly folyóiratot is.
