Szerdán Budapesten együttes összejövetelt tartott a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának két testülete a: a kulturális és oktatási, illetve jogi albizottság ülésén a fideszes Balog Zoltán és az MSZP-s Botka Lajosné elnökölt.
Az ülés résztvevői áttekintették a határon túli magyar oktatás helyzetét, különös tekintettel azokra a hatásokra, amelyek a magyar oktatás intézményrendszerét Szlovákiában és Ukrajnában érték. Szó esett a magyar kormány határon túli magyarokkal kapcsolatos oktatáspolitikájáról, illetve a határon túli magyar média helyzetéről is.
A tanácskozás szünetében a társelnökök tájékoztatták a sajtót az elhangzottakról. Botka Lajosné elmondta: az oktatási és kulturális tárca elkészített egy, a határon túli magyar oktatás és kultúra támogatására vonatkozó stratégiát, amit a minisztérium képviselője ismertetett is a KMKF tagjaival. „Nagyon sok tekintetben eltérő sajátosságokkal rendelkeznek a külhoni magyar iskolák, pedagógusok, gyerekek” – hangsúlyozta a szocialista politikus, aki hozzátette: a mindenkori kormányok eltérő oktatáspolitikája négyévenként rángatja ezt a rendszert, ami megnehezíti azoknak a szülőknek és gyerekeknek a választását, akik kitartanának a magyar nyelvű oktatás egésze mellett. Nehézségeket okoz a folyamatos változtatás még azokban az országokban is, ahol egyébként nincs gond az oktatási rendszerrel, hiszen nem lehet biztos egy óvodás szülője, hogy gyermeke milyen feltételekkel, hogyan tanulhat az oktatás következő fokozatában magyarul.
A társelnök beszámolója szerint az albizottságok ülésén sok szó esett az ukrajnai magyar oktatás áldatlan helyzetéről. Emiatt a KMKF állásfoglalásban is kifejezi rosszallását, hiszen a Kárpátalján magyar iskolákba járó gyerekek nem érettségizhetnek, nem felvételizhetnek felsőoktatási intézménybe anyanyelven, ez pedig rontja az esélyeiket a későbbi érvényesüléshez. „Közös gond a külhoni magyar oktatásban a tankönyv-, a taneszköz hiánya és a tanárképzés nehézsége” – tette hozzá Botka Lajosné, aki az albizottság egységes állásfoglalását ismertetve kifejtette: elengedhetetlenül fontosnak tartják, hogy a magyar gyerekek számára biztosított legyen a diszkrimináció nélküli anyanyelvi oktatás az óvodától az egyetemig.
Az összejövetelen a jelenlévő pedagógusszervezetek képviselői elmondták, hogy mit tartanának fontosnak az anyaország részéről az anyanyelvű oktatás minőségének javításában. „Mi eddig azt hittük: ha nyári táborokat, pedagógus-továbbképzéseket szervezünk, az minden régió magyar pedagógusainak számára egyformán fontos. Most kiderült, hogy ez nem így van. Eltérőek az igények: mást szeretne egy olyan államból érkező pedagógus, ahol van anyanyelvű tanárképzés és mást az, akinek idegen nyelven kellett saját tudását elsajátítania” – emelte ki Botka Lajosné, hangsúlyozván: a magyar államnak differenciáltabban kell támogatnia az egyes régiókat.
Balog Zoltán társelnök azt emelte ki: nem lehet belenyugodni abba, hogy egyes régiókban évente-félévente változik a magyar oktatás helyzete. „Ukrajnában most abszolút vészhelyzet van, itt a középtávú stratégiák mellett egy gyors beavatkozásra is szükség van” – szögezte le. Hozzátette: a KMKF státuszának megkérdőjelezése is olyan jelenség, amely elfogadhatatlan a testület számára, ezért ezt nyilatkozatban fogja a KMKF visszautasítani.
