Tegnap beszámoltunk arról, hogy a Szegeden tanuló vajdasági középiskolásoknak a jövő tanévtől kezdődően várhatóan fizetniük kell a kollégiumi ellátásért, amennyiben nekik és szüleiknek nincs magyarországi tartózkodási engedélyük. Korábban arról is szó esett, hogy esetleg tandíjat is kell fizetniük azoknak a tanulóknak, akik nem felelnek meg az említett feltételeknek.
A Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának két testülete, a kulturális és oktatási, illetve jogi albizottság szerdán ülésezett Budapesten, s az összejövetelen szó esett azokról a támogatási formákról is, melyeket a magyar állam ad vagy adhat a határon túli magyar diákoknak, pedagógusoknak, illetve a külhoni magyar oktatási rendszernek. Az albizottsági ülés egyik társelnöke Botka Lajosné volt. A Magyar Szónak nyilatkozva a szocialista politikus elmondta: a magyar jogrend, illetve a közoktatási törvény a magyarországi diákok számára is bizonyos feltételek mellett tandíjfizetési kötelezettséget írhat elő, de nagyon fontos tudni, hogy akkor és annyi tandíjat kell fizetni a diáknak, amennyit az iskola fenntartója meghatároz. Az iskola fenntartója lehet önkormányzat, alapítvány vagy egyház, de semmiképpen nem lehet a kormányzat, illetve a parlament.
„Tehát ha egy település önkormányzata úgy dönt, hogy bizonyos gyermekcsoportnak valamilyen oknál fogva tandíjat, képzési díjat, képzési hozzájárulást kell fizetnie, akkor azt neki kell megindokolnia, hogy ezt miért teszi. Hozzátenném: ugyan törvényesen teszi, de talán a közoktatásban nem eléggé méltányosan. Személyes véleményem szerint ez semmiképpen sem méltányos egy határon túli magyar fiatal esetében” – szögezte le Botka Lajosné.
A KMKF jogi albizottságának fideszes elnöke, Balog Zoltán közölte: egyetért Botka Lajosné álláspontjával. „Ugyanakkor arra kellene odafigyelni, hogy karban tartsuk, fejlesszük, szélesítsük azt a fajta ösztöndíjrendszert, ami lehetővé teszi a határon túli magyar fiatalok magyarországi tanulását, úgy, hogy közben segíti őket abban is, hogy tanulmányaik befejeztével visszatérhessenek saját közösségükhöz. Mivel azonban az állami források nem növekednek, hanem csökkennek a jelenlegi gazdasági válsághelyzetben, így ezt a kérdést is meghatározza a pénztelenség. Ennek ellenére azt gondoljuk: a helyzetbe nem szabad belenyugodni, ezen a téren mindenképpen fejleszteni kell és akkor ellensúlyozni tudnánk, hogy az iskolák a saját érdekeiket követve térítési díjat kérnek” – tette hozzá Balog Zoltán.
