2024. július 18., csütörtök

Kötetbe rendezett színházak

Monográfia a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című rendezvénysorozat 10. születésnapjára -- Budapesti tudósítónktól

Izgalmas esemény helyszíne volt tegnap a budapesti Fészek Művészklub, ahol magyarországi és határon túli színházi szakemberek, színészek, rendezők jelenlétében mutatták be Darvay Nagy Adrienne Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek című monográfiáját.

Idén októberben ünnepeltük a Vendégségben Budapesten – Határon túli magyar színházi estek 10. születésnapját. A kötetet jegyző Égtájak Iroda és a Hungarofest Kht. úgy ítélte meg: a jubileum kiváló alkalmat biztosít, hogy a mögöttünk álló esztendők legfontosabb eseményeit felidézve egy tartalmas és igényes kivitelű monográfia segítségével összegezze a színházi rendezvénysorozat eddigi eredményeit. 2008 ráadásul a Kultúrák közötti párbeszéd európai éve, és a határon túli színházi sorozat eddig meghívott több mint 180 színpadi produkciója az interkulturális dialógus példája is. Goldschmied József, az Égtájak Iroda programigazgatója szerint a kötet is azt bizonyítja: a sorozatnak értelme is, eredménye is volt. Dr. Schneider Márta, az Oktatási és Kulturális Minisztérium szakállamtitkára a sajtótájékoztatón elmondta: az elmúlt tíz év és a most megjelent kötet azt az utat mutatja meg, amelyet végigjárt a határon túli magyar színjátszás; „azt a történelmi utat, ahogy a határon túli magyar színházak az egyetemes magyar kultúra részévé váltak”. Úgy látja: a külhoni színházakból érkező friss szemléletmódok, friss gondolatok rendkívül fontosak voltak a magyarországi színjátszás számára is. „Az egy évtized alatt Budapesten lejátszott 180 előadással és azzal a 24 Jászai Mari-díjjal, amelyet külhoni magyar művészek kaptak meg, a határon túli magyar színjátszás teljes egészében emancipálódott” – hangsúlyozta az államtitkár.

A kötetet annak egyik szereplője, Demeter András színművész méltatta, aki jelenleg a romániai kormányban tölt be államtitkári posztot. „Nagy öröm kézbe venni ezt a könyvet, mert az a kép, amelyet a határon túli magyar színházakról nyújt, gyönyörű, talán szebb is, mint a valóság, mert csak arról szól, amiről szólni érdemes” – mondta Demeter. Meglátása szerint a magyarországi szakma ma már azonos mércével méri a határon túli magyar színházak produkcióit, mint az anyaországiakat, s ezt a külhoni színészek, rendezők el is várják.

Darvay Nagy Adrienne elmondta: a Vendégségben Budapesten sorozatot megelőzően a fővárosi színházi szakemberek és a közönség zöme is a határon túli színházakra elsősorban „missziókat vállaló szegény vidéki rokonokként” tekintettek. Amikor a külhoni színházak vendégszerepeltetése megkezdődött, gyakran megesett, hogy szinte üres sorok előtt kellett játszaniuk a színészeknek. „Mára megváltozott a helyzet: a magyar nemzetiségi színházak tevékenysége kelletlen politikai kérdésből (többségében) szakmai példává vált. Ma már a magyarországi közönségnek Magyarországon kívül is vannak magyar kedvencei, az anyaországi színészek gyakran irigységgel tekintenek az egyes külhoni kollégákra és a határon túli színházakban tapasztalható erős társulati szellemre” – hangsúlyozta. A színházkutató, színháztörténész most megjelentetett monográfiájával a Vendégségben Budapesten eddigi évtizedének történetét, továbbá a magyar kulturális életben betöltött szerepét tárgyalja, de ugyanakkor elemzi a határon túli hivatásos magyar színjátszásnak az európai kultúrában betöltött kivételes helyét is.

A kötetet szerkesztő Horváth Ilona a könyvbemutatón elmondta: a kiadvány terjedelmi okok miatt természetesen nem foglalkozhatott mind a 180 előadással, amelyet a sorozat keretében bemutattak a magyar fővárosban. „A válogatás egyik szempontja volt, hogy olyan előadásokat szerepeltessünk a kötetben, amelyek szakmailag a jelentősebbek közé tartoznak. Igyekeztünk legalább egy előadást minden társulattól szerepeltetni – ami esetenként nem is volt olyan egyszerű, mert voltak olyan produkciók, amelyekről nem igazán lehetett anyagot találni” – mondta.

A kötetbemutatón a vajdasági színházak is képviseltették magukat. Jelen volt többek között Mezei Zoltán, a Szabadkai Népszínház magyar társulatának vezetője, Vicsek Károly rendező, MagyarAttila színész, Brestyánszki Boros Rozália dramaturg, ÁgostonPribilla Valéria, a szabadkai Gyermekszínház korábbi igazgatója is.