2024. július 17., szerda

Nyitottak vagyunk a fiatalok előtt

Tíz év után az idén várhatólag megjelenik a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon bővített kiadása – Németh Ferenc igazgató az újvidéki Forum Könyvkiadó terveiről

Három pontban összefoglalható az újvidéki Forum Könyvkiadó intézet tavalyi évi gazdálkodásának három jellemző, fő mozzanata. Az egyik az, hogy a kiadó felkerült a kiemelt vajdasági magyar intézmények listájára, a másik, hogy a tavalyi évet pozitív mérleggel zárta, a harmadik pedig az, hogy sikerült a gazdasági nehézségek ellenére mintegy harminc címszót megjelentetni.

Mint azt Németh Ferenc, az intézmény igazgató-főszerkesztője kérdésünkre kifejtette, az idén is van esély a pozitív mérlegre, ezenkívül nagyon szeretné, ha 2011-ben is sikerülne harminc címszót az asztalra tenni. Véleménye szerint ez akkor lehetséges, ha a folyamatos pályázás mellett a kiadó továbbra is nyitott marad az együttműködésre, s ennek szellemében közös kötet kiadását tervezi a szabadkai Életjellel, a zentai székhelyű Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel, az újvidéki Vajdasági Pedagógiai Intézettel, a szabadkai Tanítóképzővel, a vajdasági magyar önkormányzatokkal.

– Az idei év tervei közül néhány mozzanatot emelnék ki, ami reményeim szerint legjobban jellemzi majd az évet. Harmincegynéhány címszót irányoztunk elő a kiadói kerettervünkben, amelyet még az óévben elfogadott a Forum Könyvkiadó igazgatóbizottsága, majd a Magyar Nemzeti Tanács is. Ebben szeretnénk felújítani két sorozatunkat, a Hagyományainkat, és a Képzőművészeti monográfiát – tudtunk meg Németh Ferenctől. – A Hagyományaink sorozat pénzhiány miatt szakadt félbe, egykoron Bori Imre tanár úr szerkesztette, most Bányai Jánosra bíztuk, hogy térképezze föl, készítsen tervet, milyen könyvek, munkák kaphatnának helyet ebben a sorozatban. Tkp. azokat az irodalmi és művelődéstörténeti értékeinket szeretnénk átmenteni az utókornak, amelyek eddig vagy nem jelentek meg, vagy ma már könyvritkaságnak számítanak, és ezért nem elérhetőek. Több indoka is van ennek, hogy a Hagyományaink sorozatot folytatni kell, hiszen ahogy múlnak az évek, mind több értékes anyag gyűlik össze, amelyet valamilyen formában át kell menteni az utókornak. A sorozatot a Szenteleky-levelezéssel indítjuk. A másik fontos sorozat a Képzőművészeti monográfiák sorozat, mely egykoron kis, tetszetős, színes kiadványok formájában, 15–20 évvel ezelőtt a legjelentősebb vajdasági magyar képzőművészek munkásságát térképezte föl Hangya Andrástól kezdve Balázs G. Árpádig. Tekintettel arra, hogy ugyancsak pénzhiány miatt ez a sorozat is megszakadt, viszont igény van rá, hisz új képzőművész nemzedékek értek be, a sorozatot újraindítjuk.

Az idei év jubileumi év a Létünk tudományos folyóirat számára, ugyanis 1971-ben alapították és indították be, ezért úgy gondoljuk, hogy méltányos, és egyben hasznos is volna, ha elkészülne a folyóirat repertóriuma, mert ebből derülne ki, hogy a folyóirat az elmúlt négy évtizedben mekkora munkatársi gárdával dolgozott és milyen szellemi értékeket mutatott fel. Ezt a nem könnyű feladatot a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézettel (VMMI) közösen realizáljuk. Úgyszintén fontos, egyben olvasmányos és hiteles dr. Várady Imre nagybecskereki ügyvéd, jeles közéleti személyiség naplójegyzetei első kötetének megjelentetése, melyet még kettő követ majd. Ez az 1910-ig terjedő naplójegyzeteket foglalja magában, nagyon érdekes családi és közéleti háttérinformációkat is közöl az akkori történésekről.

Tíz év után az idén szeretnénk megjelentetni a Jugoszláviai magyar irodalmi lexikon második, bővített kiadását, bár a címe nyilván nem jugoszláviai lesz, hanem a helyzethez mérten más. A lexikon, mint ismeretes, Gerold László nevéhez fűződik.

Két hangsúlyos dolog van még, amit nem szeretnék kihagyni: az egyik az író-olvasó találkozók, amelyet a Magyar Nemzeti Tanáccsal karöltve szerveznénk, ennek célja és értelme az volna, hogy Vajdaság több helységében is olvasóközelbe hozzuk az írókat, népszerűsítsük a vajdasági magyar irodalmat. Ugyancsak a nemzeti tanáccsal karöltve felújítanánk a szépprózaírás serkentése céljából az évekkel korábban olyan népszerű regénypályázatot, és az utóbbi néhány év gyakorlatához híven az idén is hirdetünk majd pályázatot a 35 évnél nem idősebb szerzők számára az írói utánpótlás nevelése érdekében. Ez azért fontos, mert tavaly is két-három elsőkötetes szerző munkáját közölhettük, s ezt reméljük az idén is megtesszük. A tavalyi pályázat sikerességét mi sem bizonyítja jobban, minthogy a tavaly december 1-jén zárult pályázatra tíz-egynéhány fiatal kézirata futott be. Nyitottak vagyunk tehát a fiatalok előtt – hangsúlyozta az igazgató –, s szeretném, ha ez a továbbiakban is egyik fő szempontja lenne a Forum Könyvkiadó produkciójának.