A múlt a mából

Ékszerek, ruhakiegészítők, díszek, könyvkapcsok, kések, emberi maradványok és sok más érdekesség is látható a Szabadkai Városi Múzeum régészeti osztályának nemrég megnyílt állandó tárlatán, amely ez év elejétől már látogatható is. Ahogyan azt Mihájlovity Anikó igazgatótól megtudhattuk, a legrégebbi kiállított tárgy hétezer éves. Az idei év azért is jelentős a Szabadkai Városi Múzeum számára, mert fennállásának 75. évét ünnepli:

– A múzeumunk régészeti osztályának leltárkönyvébe az elsőként bekerült tárgy Radanovácon került elő és egy bronzkori edényről van szó. A tárgyról szóló információkat, dr. Schulmann Imre, a régészeti osztály első kurátora és a múzeum első igazgatója írta be kézzel, 1948. május 8-án – mondta a lapunknak Mihájlovity Anikó, akit a tárlat létrejöttéről is kérdeztük.

– Régóta tervezzük ezt a kiállítást, és nem volt könnyű megvalósítani. A múzeum 2008-ban került a mostani épületébe, és azóta tervbe lettek véve az állandó tárlatok is. Azután elkészült a tetőtér, 2019-ben pedig megnyílt a természettudományi osztály A természet és az ember című állandó tárlata. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. pályázati támogatásának köszönhetően, 2021 végén sikerült hozzáfognunk a régészeti osztály kiállításának a szervezéséhez is, tavaly pedig egész évben ezzel foglalkoztunk. A tárlat megvalósításában az MNT is nagyon sokat segített.

Egy állandó tárlat felállítása hosszú folyamat, még úgy is, hogy változóra tervezzük. Minden osztályunknak több ezer tárgya van, ezekből kell kikeresni azokat, amelyek kiállíthatók, érdemes és szükséges kiállítani, mutatósak és bemutatási értékkel rendelkeznek. Amikor valamiből túl sok van, elveszhet az, ami igazán fontos. Nem mellékesen pedig a térhez is alkalmazkodnunk kellett.

A kiállítás szerzője és kurátora Neda Dimovski főmuzeológus. A szervezést még Szekeres Ágnes kezdte meg, aki régészként tevékenykedett a múzeumban, de sajnos elvesztettük. A tárlat plakátján Szekeres Ágnes látható, rajzolt módon, ahogyan ásatás során kerámia edényeket emel ki a földből. Ezzel is őrizzük emlékét. Neda Dimovski egy teljesen új interaktív kiállítást hozott létre, ami könnyen és gyorsan megváltoztatható, akár egy évforduló vagy új felfedezés kapcsán. A tárlat részekre van bontva, mégis egy egészet alkot. Megközelítőleg kétszáz tárgy lett bemutatva, de még legalább húszszor ennyit lehetne kiállítani. Minden ásatás bővíti a gyűjteményünket, évente száztól, akár ezerötszázig is terjedhet a múzeumba került tárgyak száma, ez attól is függ, hogy egy több darabban meglelt tárgyat egynek vagy többnek számítunk. Függhet persze attól is mit tárnak fel, például település maradványait vagy temetkezési helyet – tudtuk meg Mihájlovity Anikótól.

Állandó, de változó

A nemrég megtartott megnyitón az is elhangzott, hogy egy állandó, mégis változó tárlatról van szó.

– Állandó, hiszen a régészeti osztálynak állandó jelleggel lesz tárlata. Ugyanakkor ma már szinte elvárás, hogy egy ilyen kiállítás ne álljon évtizedekig érintetlenül. Ez vonatkozik a többi állandó tárlatunkra is. Sok mindenünk van, amit szeretnénk megmutatni, de az épületünk nem tipikusan múzeumi, hanem egy bérpalota, kisebbek a terekkel, mint amekkorára egy múzeumnak szüksége lenne. Ez is az oka annak, hogy a kiállításainkat változókra tervezzük. Egy soha nem változó tárlat egy idő után elveszti az izgalmát. A múzeumnak márpedig állandó jelleggel élnie kell és időről időre újat mutatnia. Mivel mostanság is folynak ásatások, a régészeti osztály gyűjteménye állandóan bővül. Mindig előkerülnek új tárgyak, amelyeket akár az érintőképernyőn, akár a kiállító térben megmutathatunk majd a látogatóknak. Fontosnak tartjuk azt is, hogy a kiállítás bármilyen korúaknak érdekes legyen, a háromévesektől a százhárom évesekig. Főleg a fiatalok miatt pedig az érintőképernyők által az interaktivitás megjelenése is fontos. Az érintőképernyők amiatt is fontos szerepet töltenek be a tárlaton, mert kevés feliratot helyeztünk el a falakon. Azt szerettük volna, hogy a kiállítás minél áttekinthetőbb legyen – hallottuk az igazgatótól.

Izgalmas leletek

Mihájlovity Anikó azt is részletezte, hogy egyebek közt mi látható a tárlaton.

– Az első egységben valójában azt mutatjuk be, hogy miből áll a régészet, hogyan néz ki egy ásatás, mikor és hol történtek ásatások. Képeket és felvételeket is láthatunk Szekeres Lászlóról, Szekeres Ágnesről, Ricz Péterről, korábbi kollégákról, valamint helyiekről, akik az ásatások környékén laktak és segítettek. A lakosok megértése és segítsége nagyon fontos egy ásatásnál. Lényegesnek tartottuk, hogy a látogatók betekintést nyerjenek a régészek munkájába, hiszen nem pontosan olyan, mint a kalandfilmekben.

A tárlat címe A múlt rétegei, a második egységben pedig azt láthatjuk, hogyan rétegzik a múlt, a földrétegek hogyan helyezkednek el és milyen tárgyakat rejtettek. Ezt is érintő képernyőn tekinthetjük meg.

A folytatásban láthatunk egy avarkori sírt is, egy női csontvázzal és a sírban talált tárgyakkal. A sír fentről látható, viszont egy tükör segítségével felfelé is vetítődik, oldalt pedig egy festmény található, egy rekonstrukció, annak elképzelt lehetősége, hogy a nő hogyan nézhetett ki élőben.

A harmadik egységben van a pedagógiai sarok, amely nem csupán a gyerekeket, hanem a nagyobbakat is megszólítja. Itt kutatásokat lehet végezni nagyítókkal, tárgyakat megvizsgálni és leltárkönyvbe írni az adatokat. Ily módon szinte bárki részt vehet a múzeum munkájában. Eredeti leletekről van szó, cserépedények részeiről, amelyek ásatásokból kerültek a múzeumba. A falon két avarkori alak látható, egy férfi és egy női, a kiegészítőket, a viseleteket mutatjuk be ily módon, úgyszintén pedagógiai szemszögből. Itt azt ismerhetjük fel, hogy a kiállított tárgyakat, a kiegészítőket hol viselték magukon. Itt is található egy érintőképernyő, amely kérdéseket tesz fel.

A negyedik egység a bronz-, a szarmata és a késő középkori női és férfi öltözékkel foglalkozik, a végén pedig a kerámiagyártás módjait térképezhetjük fel, hogyan változott az évszázadok folyamán. Láthatunk különböző tárgyakat is, amelyek különböző módon készültek el. A kiállítás központi részében, egy üvegkupolában, az észak-bácskai élet időbeli sorrendjét mutatjuk be a régészeti osztály legértékesebb leletei alapján, az újkőkortól, a szarmata, a késő antik periódusból származókig. Jelentős részt foglalnak el a kiállításon a középkori tárgyak, főleg a germán törzsek nagy népvándorlásának időszakából, de a magyar honfoglalás, a magyar királyság időszakából is – mondta Mihájlovity Anikó.

A tárlat keddtől szombatig látogatható, 10-től 18 óráig – kivéve ünnepnapokon –, egyénileg vagy csoportosan. A belépő 150 dinár, tizenkét éves korig ingyenes.