A Csantavéri Újság a település egyik kuriózuma immár 25 éve, mely a falu lakosait évi hat számmal tájékoztatja a régmúlttól kezdve az aktualitásokig, a gyermekpublikációkon keresztül a különféle eseményekig. A környéken egyedülállónak mondható lokális újság nemcsak informál, de szórakoztat is. Arculata a 25 év alatt sokat változott és fejlődött, hogy mára egy sokszínű, látványos és magával ragadó megjelenést kapjon. 1998. június 13-án adták ki hatvan év után az első számát, azóta pedig folyamatosan, megállás nélkül nyújt tartalmas kikapcsolódást az olvasóknak. A Csantavéri Újság a huszonöt év alatt több mint kétszáz számmal büszkélkedhet.
Az újság történetéről, megjelenéséről, aktualitásairól és jövőbeli terveiről Nikolić Antonnal, a lap szerkesztőjével és a csantavéri Hunyadi János Általános Iskola nyugalmazott szerbtanárával beszélgettünk:
Nikolić Anton, a Csantavéri Újság szerkesztője (Fotó: Dér Dianna)
– 1998-ban dr. Vékony László, falunk egykori polihisztora és orvosa, művelődés- és helytörténésze felvetette az ötletet, hogy hatvan év után jelentessük meg ismét a Csantavéri Újságot. Mivel nagyon jó kapcsolatot ápolt a Grafoprodukt nyomda igazgatójával, Özvegy Károllyal, megbeszélte vele, hogy nála fogjuk nyomtatni a lapot. 1998. június 13-án a falunap alkalmából jelentettük meg az első számot.
Az első példányt ezer darabban nyomtattuk ki, ami pár nap alatt el is kelt, mindössze öt dinárért. Nagy sikere volt. Abban az évben még hat számot jelentettünk meg. A múltról és a jelenről írtunk, de próbáltunk a jövőbe is betekinteni. Mivel én az iskolában dolgoztam, így könnyen be tudtuk vonni a gyerekeket is a munkába. Akkoriban mindenki a tőle telhető legjobbat nyújtotta, nyilván amatőr szinten, ámde szívvel lélekkel. Igyekeztünk azonban mindig úgy kialakítani az újságot, hogy annak legyen egy bizonyos arculata, egy bizonyos komolysága. A következő években különféle helyi vállalatok segítettek minket abban, hogy meg tudjuk jelentetni a lapunkat, amiért a mai napig hálásak vagyunk. A környéken egyébként nem tudok róla, hogy más településeknek lenne-e ilyen lokális újságja, mint nekünk.
Most ki támogatja önöket?
– Folyamatosan pályázunk. Sokat köszönhetünk a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt.-nek, valamint a Magyar Nemzeti Tanácsnak is, akik általában mindig hozzájárulnak ahhoz, hogy Csantavérnek legyen egy színes és tartalmas lapja. Ugyanakkor hálásak vagyunk Özvegy Károlynak is, aki önzetlenül és kevés haszonnal nyomtatja ki nekünk az újságunkat.
Kik írtak régebben az újságba?
– Annak idején kiváló újságírók jelentettek meg írásokat. Egyebek mellett Dudás Károly író, a Hét Nap volt főszerkesztője, dr. Virág Gábor, a falu iskola- és helytörténet-kutatója, rendszeresen írt a néphagyományokról Ozsvár Vilmos nyugalmazott állatorvos és a település helytörténésze, Szedlár Rudolf, a falu helytörténésze és néha Bogdán József katolikus pap is publikált. A hosszú évek során számos színvonalas és sokatmondó írás jelent meg az újságban, melyeket a mai napig szívesen olvas vissza az olvasó.
Mire fektetik a hangsúlyt az újságban?
– Az újság célja továbbra is a falura való összpontosítás, annak minden rezdüléseivel együtt. Nagy hangsúlyt fektetünk ugyanúgy a régmúlt történéseire, eseményeire, mint az aktualitásokra. Egy nagyon jó kis csapat alakult ki. Az újságíróink többségénél már megvan egy úgynevezett szokás, hogy általában ki miről ír. A teljesség igénye nélkül például Utcai Róbert plébános különféle adatokat közöl a Páduai Szent Antal-egyházközség életéből, Szedlár Rudolf a falu történetéről, Pásztor Natália a csantavéri Caritas segélyszervezet munkásságáról, Kovács Pécskai Emese és Cvitkó Beatrix a Bartók Béla Művelődési Egyesületben zajló eseményekről, vagy az EcoKarma környezetvédelmi szervezet tevékenységeiről, az iskola magyartanárai pedig folyamatosan küldik nekem a jobbnál jobb gyermekalkotásokat. Továbbá bele szoktuk tenni még az elhunytak névsorát, az újszülöttek névsorát, hirdetéseket, osztálytalálkozókról, keresztelőről, bérmálkozásról szóló fényképeket, és még megannyi más fontosabb rendezvényről szóló fotókat vagy írásokat. A Csantavéri Újság nemcsak arra jó, hogy megtudjuk, milyen események zajlottak az utóbbi időkben, hanem óriási segítséget nyújt sok középiskolás tanuló számára is különféle prezentációk elvégzése alkalmával, vagy esetleg a diplomamunkájuk elkészítéséhez is. Most az egyik diák épp a csantavéri zsidóság történetéről ír, és a hajdani újságból veszi ki a szükséges adatokat. A nagyobb ünnepek alkalmával pedig meg szoktuk növelni az újság lapjainak számát is. Ki szoktuk egészíteni egy kis naptárral és valamilyen aktuális melléklettel is.
Az első szám címoldalán a csantavéri templom volt látható (Fotó: Dér Dianna)
Ki tudna emelni egy érdekes történetet a Csantavéri Újsággal kapcsolatban?
– Mindig, amikor a gyerekek elutaznak valahova, adunk nekik pár számot, hogy mutassák meg a külföldieknek, hogy mivel büszkélkedhetünk. Tíz évvel ezelőtt voltunk Lakiteleken, ahol ott volt Lezsák Sándor, a magyar Országgyűlés egyik fideszes alelnöke is. A diákok nagy örömmel nyújtottak át neki egy újságot, aminek nagyon megörült. Egy bizonyos idő után érkezett egy levél magától Lezsák Sándortól, amiben kifejtette, hogy nagyon örül, hogy Csantavérnek egy ilyen tartalmas és színes lapja van, és örül, hogy átlapozhatta. Ez nagy megtiszteltetés volt számunkra, de még számos érdekes történetet el lehetne mesélni, illetve rengeteg izgalmas írást ki lehetne emelni.
Milyen jövőbeli terveik vannak?
– Szeretnénk a jövőben, ha ez az újság rendszeresen meg tudna jelenni, egy biztos anyagi háttérrel és támogatókkal. Az idei évben az a vágyam, hogy megszervezzünk egy újságírói tábort, hogy azokat a gyerekeket, akik rendszeresen írnak a Csantavéri Újságba, bevezessük az újságírás rejtelmeibe, természetesen a falubeli újságírók és riporterek segítségével. Ezt követően szeretném őket elvinni a Grafoprodukt nyomdába is, ahol megmutatnánk nekik lapunk nyomtatási folyamatát is. Ugyanakkor tervben van még, hogy a jövőben minél több mellékletet is csatoljunk az újságunkhoz, melyek érdekesebbnél érdekesebb témákat ölelnének majd fel.
Nyitókép: Az első szám címoldalán a csantavéri templom volt látható (Fotó: Dér Dianna)
