A beszéd- és szövegértés volt a központi témája Szarvas Gábor adai születésű nyelvész tiszteletére szervezett nyelvművelő napoknak, amelynek szombati zárónapján koszorúzási ünnepséget, tudományos tanácskozást, valamint tematikus kiállítást rendeztek Adán. Ezt megelőzően a háromnapos rendezvényen az általános és középiskolás diákok számára nyelvi vetélkedőt és beszédversenyt, illetve a nagyközönség részére irodalmi esteket is tartottak a szervezők, a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület, az adai önkormányzat és a Szarvas Gábor Könyvtár. A koszorúzási ünnepségen dr. Csányi Erzsébet egyetemi tanár, az újvidéki Magyar Tanszék vezetője mondott ünnepi beszédet Szarvas Gábor mellszobránál.
– A Szarvas Gábor Nyelvművelő Napok programjain minden korosztály ugyanolyan sziporkázó élcelődéssel, kedvvel, humorral a felfedezés és valóságtükrözés örömével játszik a nyelvvel, mint annak idején Szarvas Gábor, aki humortól szikrázó stílben írt a magyartalanságokról, a nyelvparazitákról és szószörnyekről – mondta többek között a tanszékvezető.
Az ünnepségen koszorúzott az adai önkormányzat vezetősége, Bilicki Zoltán polgármester és Búcsú Attila, a községi képviselő-testület elnöke, valamint a Szarvas Gábor Nyelvművelő Egyesület részéről Szabó Szabados Ilona nyugalmazott magyartanár és dr. Molnár Csikós László egyetemi tanár, illetve a Szarvas-könyvtár képviseletében dr. Hódi Éva igazgató, Ágoston Ibolya és Viszmeg Adriána könyvtáros. A szobornál koszorút helyezett el Magyarország Szabadkai Főkonzulátusának konzulja, dr. Menyhárt Attila, továbbá a Magyar Nemzeti Tanács részéről Várkonyi Zsolt, a közigazgatási hivatal elnöke és dr. Hódi Sándor, az anyagországi nyelvészek nevében dr. Bóna Judit és Sólyom Réka, valamint a budakalászi Kalász Általános Iskola igazgatója, Völgyes József. Ezt követően Viszmeg Adriána könyvtáros megnyitotta az Írástörténeti mozzanatok című tematikus kiállítást a könyvtár galériájában. A tárlat az írás történetét mutatja be, az írás előzményeitől a különféle betűírásokig, a napjainkban használatos piktogramokig és ideogrammákig.
A rendezvénysorozat a beszéd- és szövegértés sajátosságaival és problémáival foglalkozó tudományos tanácskozással zárul az adai községháza dísztermében. Dr. Hódi Éva könyvtárigazgató, a nyelvművelő egyesület elnöke nyitotta meg a tanácskozást, amelyen öt előadás hangzott el hazai és magyarországi szakemberek részéről. Előadást tartott: dr. Hódi Éva (Beszéd- és szövegértési problémák a mindennapi gyakorlatban), dr. Bóna Judit egyetemi adjunktus, a budapesti Eötvös Loránd Tudományi Egyetem Fonetikai Tanszékének munkatársa (A hallás utáni szövegértés életkori sajátosságai) , dr. Molnár Csikós László, az Újvidéki Egyetem Magyar Tanszékének tanára (A mai magyar szövegértés nehézségei), dr. Hódi Sándor pszichológus, társadalomkutató (Mennyit ér a szó? Avagy amikor a kommunikáció kiürül), Sólyom Réka, a budapesti Károli Gáspár Református Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszékének oktatója (A neologizmusok hatása a szövegértésre).
