2024. november 26., kedd

Könyvet lopni (nem) bűn?

Három vajdasági könyvtárban érdeklődtük meg, visszaviszik-e az olvasók időben a kikölcsönzött könyveket
A nyár a szabadságok, a szünidő és ezzel együtt az olvasás időszaka is. Sokaknak az útja egyenesen a könyvtárba visz, ahol mindig található jó olvasnivaló. Ilyenkor az is megtörténhet, hogy bosszantó helyzetbe kerülünk. Az egyik az, ha kivennénk egy bizonyos könyvet, de nincs bent, mert valaki elfelejtette visszavinni. A másik pedig, ha kiderül, mi felejtettünk el egy-egy könyvet visszaszolgáltatni, és szembe kell néznünk a következményekkel, no meg a könyvtárosnővel. A legjobb persze az lenne, ha ilyesmire sose kerülne sor. Az alábbiakban a szabadkai és a zentai Városi Könyvtár, valamint a topolyai Népkönyvtár illetékeseitől megtudhatjuk, mi vár azokra az emberekre, akik nem viszik vissza időben a könyveket.

A szabadkai Városi Könyvtárban nyolc dinárt kell fizetni egy könyv egy napi késéséért, és ezzel a három könyvtár közül a legszigorúbb. Nagy változás ez azután, hogy korábban 150 dinár volt a büntetés. Omerović Heléna, a könyvtár munkatársa elmondása szerint a szigorításnak az előnyök mellett hátránya is van:

– Ha valaki több könyvet kölcsönzött, és sokáig nem hozza vissza, akkor szép büntetőösszeg kerekedik a végén. A rohanó világunkban márpedig előfordul, hogy az emberek elfelejtik időben visszaszolgáltatni a könyveket. Emlékeztetésképpen a tagsági lapjukba beírjuk, mikor vették ki a könyveket, és hangsúlyozzuk, hogy meghosszabbíthatják, akár telefonon is. Sajnos így is akadnak olyanok, akik késnek, majd pedig felháborodnak, amikor sok pénzt kell fizetniük. Emiatt több tagot is elveszítettünk. Az új digitalizált rendszer márpedig mindent kimutat, azt is, hogy valaki mennyit késik a könyvekkel, hiába is szeretnénk egyes esetekben elnézőbbek, emberségesebbek lenni. A gyermekosztály már teljesen digitalizálva van, folyamatban van a felnőtt kölcsönzőosztály, úgyhogy most átmeneti időszaknál tartunk. Jó oldala viszont az, hogy bármikor utánanézhetünk, mikor hoznak vissza egy-egy könyvet, és azt akár várólistára tehetjük – mondta a könyvtáros.

A topolyai Népkönyvtár igazgatója, Náray Éva szerint szükség lenne ugyan szigorításokra, de vitathatónak tartja, hogy mennyire lenne előnyös:

– Kéthavonta kiküldjük a felszólításokat, és ekkor nagy része visszahozza a kikölcsönzött könyveket. Persze mindig akadnak olyanok, akiknek megéri, hogy egy-két könyvet eltulajdonítsanak, és inkább elkerülik a könyvtárat. Sokan azzal takaróznak, hogy könyvet lopni nem bűn, de ez nem így van, pláne nem egy könyvtáros szemszögéből nézve. Nálunk él egy olyan gyakorlat, miszerint egy nap késésért három dinárt fizettetünk meg, de az ún. megbocsátás hete jobban beválik. Megfigyeltem viszont, hogy az emberek szégyellik magukat, amikor visszahozzák az elfeledett könyveket, és elkezdenek magyarázkodni. Létezik egy visszatartó ereje annak, amikor felszólítólappal kell megjelenniük – mesélte az igazgató.

A zentai Városi Könyvtárból Juhász Lassú Kornélia könyvtárostól azt tudtuk meg, hogy náluk nincsenek szigorítások:

– Mindennapos, hogy valaki késik a könyvekkel, de nem élünk a büntetésekkel, és egyelőre nem is tervezünk szigorításokat. Telefonon felhívjuk az olvasót, hogy ha módjában áll, hozza vissza a könyveket. Csak azt nézzük szigorúbban, hogy a tagsági díjat időben befizessék, és nem adunk ki annak könyveket, aki ezt elmulasztja megtenni – hallottuk a könyvtárostól.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás