A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete és a GENIUS – a tehetséges diákokért mozgalom szervezésében, a zentai Dr. Berényi János Agrárinnovációs Irodában ötödik alkalommal szervezték meg a Pedagógiai kihívások a XXI. században elnevezésű akkreditált szakmai konferenciát, amelynek során a jelenlévő pedagógusok a gamifikáció, a játékalapú tanulás lehetőségeiről szerezhettek újabb ismereteket. A jelenlévőket a szervezők nevében Korenchy László, a VMPE alelnöke és dr. Muhi B. Béla főszervező köszöntötte.
Korenchy elmondta, hogy a tudományos kutatások is azt bizonyítják, hogy a tudást leghatékonyabban játékokon keresztül szerzik meg a gyermekek és a felnőttek.
– Nem véletlen, hogy a néprajzosok annyi gyermekmondókát, szerep- és ügyességi játékot jegyeztek fel, ahogyan az sem a véletlen műve, hogy a gyermekeknek az életkornak megfelelő játéktárgyak állnak a rendelkezésére és így mindig olyan eszköz került a kezükbe, amelyek segítségével elsajátították azokat a képességeket, amiket sokszor csak felnőttkorukban hasznosítanak – magyarázta a VMPE alelnöke, aki szerint amennyiben elemezzük a játékok sokszínűségét, összefüggéseit, sokkal összetettebb rendszert találunk, mint ahogyan az az első ránézésre kirajzolódik.
– Tehát a mondókák, a szerepjátékok nemcsak a szép és a helyes kifejezés gyakorlását segítik, hanem mögöttük ott vannak az együttműködés és a társadalmi kapcsolatok elsajátításának az alapjai is. A szerepjátékok pedig differenciák. Sok szempontból a lányos és a fiús játékok szakmára, hivatásra, munkára hangolók, amelyek segítségével a felnőtt emberek társadalmával, gondolkodásuk módjával és annak értékeivel ismerkednek meg – hangsúlyozta ki Korenchy.
Dr. Muhi B. Béla főszervező bevezető előadása során a gamifikáció és a projektoktatás lehetőségeit ismertette, szólt ezek alkalmazásáról az általa szervezett diákversenyeken. Muhi előadása elején a világon legmagasabb szintet elérő finn oktatási modellt említette példaként, amelyben már kezdetektől fogva sok a választható tantárgy. Nagy szerepet kap a tematikus oktatás, amikor nem külön-külön egy tantárgyat tanulnak, hanem különböző jelenségeket, témaköröket tanulmányoznak, mégpedig a különböző tudományok szempontjából. Példának a környezetvédelmet tematikus egységként a kémia, a fizika, a biológia szemszögéből dolgozzák fel.
– Nagyon fontos a tantárgyak, illetve a tudományok közötti átjárhatóság, és az általános kompetenciára helyezik többek között a hangsúlyt – mutatott rá az előadó, aki kiemelte, hogy a sok gyakorlati tananyag és a csapatban történő munkavégzés úgyszintén jellemző a finn oktatási módszerre, s ez már a projektoktatáshoz kapcsolódik, s Finnországban a tantermeket, s ezekben a padokat is úgy alakítják ki, hogy minél könnyeben ki lehessen alakítani egy csapatot, hogy valamilyen projekt szintjén megoldjanak egy feladatot, problémát, ami valójában a projektoktatás lényege is.
Dr. Muhi előadásában az általa szervezett versenyek közül a közép- és általános iskolások számára szervezett különböző vállalkozói szimulációs játékokat, illetve a fogyasztóvédelmi versenyt emelte ki.
A konferencia folytatásában a gamifikáció jelentőségéről volt szó. A mindennapokban és az oktatói munka során alkalmazott logopédia, a robotika és a kiterjesztett valóság, drámajátékok, a Művészetpedagógia, és a színházi nevelés iskolákban alkalmazható lehetőségeit is megvitatták.
