A szabadkai Népkör MMK Interetno fesztiváljának gazdag műsorkínálatában könyvbemutatóra is sor került. Az érdeklődők Szécsi Zsolt „Én mög vagyok a betyárok királya” – Rózsa Sándor Vajdaságban című mondagyűjteményével ismerkedhettek meg. A könyvbemutatón maga a szerző, Szécsi Zsolt horgosi koreográfus, néptáncpedagógus kalauzolta a közönséget az izgalmas, ennyi év távlatából talán vadregényesnek is tűnő betyárvilágba.
A kiadvány bemutatása során Szécsi Zsolt beszélt Rózsa Sándorról és a gyűjtésről is, amely a publikációt megelőzte. Ahogyan azt a szerzőtől hallhattuk, tapasztalata szerint a köztudatba nyilván a Móricz Zsigmond 1941-es regénye nyomán Szinetár Miklós rendezésében készült 1971-es televíziós sorozat ivódott be. Ennek ellenére a gyűjtések során hallott mondák érdekes mód nem is igazán ezekről szólnak. A szerző beszélt arról is, hogy nem állt szándékában okfejtő riportot írni, sem pedig alátámasztani vagy megcáfolni egy-egy monda hitelességét, a könyvbemutatón viszont megpróbált párhuzamot vonni a Rózsa Sándor kultuszát emelő és paraszti romantikával nagy mértékben kiszínezett történetek, valamint a valóság közt. Szécsi Zsolt megközelítőleg húsz éve fogott hozzá a gyűjtőmunkához, a népi hagyományok érdekelték elsősorban, de időről időre találkozott Rózsa Sándor nevével is. A betyárhoz köthető mondákkal 2019-ben kezdett el foglalkozni behatóbban:
– Pedagógusok kerestek meg, azzal fordultak hozzám, hogy tudnék-e adni valamilyen gyűjteményt Rózsa Sándorról, szükség lenne rá, mert szeretnének diákokat felkészíteni különböző versenyekre, vetélkedőkre. Jobban belegondolva arra jutottam, hogy ezzel érdemes lenne komolyabban is foglalkozni, ezért gyűjtőmunkához fogtam. Számomra is meglepő módon megközelítőleg csupán másfél hónap alatt, mintegy nyolcvan mondát sikerült összegyűjtenem. Az egész folyamat nagyon izgalmas volt. Minden Rózsa Sándor-történethez hozzátartozik egy csárda is. Itt a mi vidékünkön, Horgostól Palicsig, amelyikbe csak egyszer is betért, azt Rózsa Sándorról nevezték el. Először elkezdtem körbejárni a csárdákat – hallottuk Szécsi Zsolttól, aki több településen is megfordult.
– Sokan voltak a segítségemre, sok emberrel beszélgettem, de nagyon oda kellett figyelnem, mert olyasmi is előfordult, hogy arra lettem figyelmes, hogy egyesek a filmsorozat némely epizódját mesélik el, méghozzá úgy, mintha az a valóság lenne. Ez azért van, mert az évek során sok minden beivódott a köztudatba, ez esetben a filmsorozat. Ezeket a történeteket persze ki kellett szelektálni, félre kellett tenni – mondta Szécsi Zsolt, aki elmesélte azt is, hogy a címadó történet Ludas környékéről való, az a kedvence, mégis sokat gondolkodott, hogy bekerüljön-e a könyvbe, mert több verziója is létezik. Az egyik szerint Ferenc József a Délvidék felé utazott, amikor a lovai megbokrosodtak és elszabadultak. Szerencsére pont arra járt Rózsa Sándor és befogta őket. Az uralkodó erre bemutatkozott, azt mondta, ő Magyarország királya, erre pedig Rózsa Sándor azt felelte, hogy ő meg a betyárok királya.
