2024. augusztus 1., csütörtök

„Mindannyian emberek vagyunk”

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház december végén mutatja be a legújabb előadását

A szabadkai Kosztolányi Dezső Színház az év utolsó napjaiban tartja meg legújabb bemutatóját. A tervek szerint december 30-án 19 órai kezdettel láthatják a nézők az Anton Pavlovics Csehov és Góli Kornélia szövege alapján készült A három nővér című előadást. A tegnapi sajtótájékoztatón Puskás Zoltán rendező, valamint a darab szereplői, Búbos Dávid, Kucsov Borisz és Mészáros Gábor beszéltek a színház nem mindennapi produkciójáról.

Puskás Zoltán a tegnapi sajtótájékoztatón elmondta, hogy korábban Urbán Andrással, a színház igazgatójával arról beszéltek, hogy a társulatnak egy komédiát kellene színre vinnie. A rendező szerint azért esett a választás Csehov Három nővérére, mert nem annyira jellemző az, hogy a Kosztolányi Dezső Színházban egy ennyire szövegcentrikus előadást játsszanak.

– Azt gondolom, hogy annak ellenére, hogy szövegcentrikus a produkció, eléggé statikus. Góli Kornélia dramaturgnak köszönhetően Csehov összes darabjával foglalkoztunk. Rájöttünk arra, hogy nem könnyű Csehov szövegeihez nyúlni. Annyira erős a struktúrája, a nyelvezete – stilisztikailag is –, ami nem engedi meg más szövegek hozzáadását. Góli Kornéliának köszönhetően rájöttünk a megoldásra, hogy miként tudunk megfogalmazni mai dolgokat, hogyan tudunk másról is beszélni a Három nővéren kívül. Az előadásban levő dokumentarista részeket a saját életemből merítettem. Nem könnyű egy embernek ennyire feltárulkozni, ám a dramaturg és a színészek is partnerek voltam ebben. A szövegben megtalálhatóak azok a mondatok a Csehov-összesből, amelyek mindannyiunk számára fontosak, és amelyek kapcsolódnak a témához. A Csehov-művek közös témája az elvágyódás és a boldogságkeresés. Annak ellenére, hogy ezekről beszélünk, nem történik velünk semmi. Az előadásban a három nővért transzszexuális egyénként fogalmazzuk meg. Azt gondolom, hogy akkor tudunk a homoszexualitás, biszexualitás és transzszexualitás témájáról finoman beszélni, ha nem akarjunk senkire ráerőltetni ezeknek az embereknek a fájdalmát, a kitaszítottságát. Megpróbáljuk megkeresni, hogy mitől vagyunk ugyanazok, mert mindannyian emberek vagyunk. Az előadás előkészületei folyamán kiderült, hogy mindannyiunknak ugyanazok a gondjai vannak, ugyanazokról beszélünk, csak nem vagyunk egyformák – emelte ki Puskás Zoltán.

A felsoroltakon kívül az előadásban közreműködött Góli Kornélia dramaturg, továbbá Erős Ervin és Klemm Dávid zeneszerzők. A produkció fénytervét Majoros Róbert jegyzi. A jelmezkivitelező Geró Katalin, a jelmez- és díszlettervező Puskás Zoltán, a rendező-asszisztens pedig Szerda Zsófia volt.

Kucsov Boriszt Mása szerepében láthatjuk majd. Szerinte ismét egy nem mindennapi, izgalmas előadást láthatnak a nézők.

– Egy olyan csehovi keresztmetszetet készítünk, amely többek között azért különleges, mert a központi téma, a transzszexualitás, a nemi indentitás keresése és annak lelki megélése, ezek ezúttal nem a társadalomra hárítják a problémát, és nem hibáztatják a társadalmat, hanem a személyes monológokon keresztül szólnak a közönséghez. Azt gondolom, hogy a nézők éppen emiatt tudnak majd azonosulni az előadással – mondta el Kucsov Borisz a tegnapi sajtótájékoztatón.

Mészáros Gábornak Olga karakterébe kellett belebújnia. A Kosztolányi Színház színésze a három főszereplő, Irina, Mása és Olga jelleméről, és a hozzájuk fűződő sztereotípiákról beszélt.

– Irina a független fiatalt, Mása pedig a lendületes művészt szimbolizálja. Jómagam Olgát alakítom, aki a tanár szerepében van jelen. Mindez azért fontos, mert a három személyiségtípus, a három sztereotípia által az emberek könnyen azonosulni tudnak azokkal a témákkal, amelyekről beszélni fogunk az előadásban – tudtuk meg Mészáros Gábortól.

Búbos Dávidot Irinaként, a legfiatalabb nővérként láthatjuk majd. A tegnapi sajtótájékoztatón kiemelte, egy színész életében Csehovval foglalkozni egyszerre nagy megtiszteltetést és kihívást is jelent.

– Nehéz szövegekről van szó, és olyan szituációkról, amelyek látszólag nem szituációk, de mégis azok. Számomra nehéz volt megfogalmazni azt, hogy mi születik meg a csendből, a hallgatásból, és miként lehet úgy kapcsolódni a partnerhez, hogy egy másik dologba, történetbe kezdünk. Eközben legbelül nagyon komoly belső monológok zajlanak – hangsúlyozta Búbos Dávid.

Az előadás Szabadka Város, a Magyar Nemzeti Tanács és a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatásával valósult meg.