1779-ben leégett a fertődi Esterházy-kastélyhoz tartozó színház. E sajnálatos esemény nyomán azonban egy igazán különleges zenemű született: Haydn új nagyoperája, A hűség jutalma csendült fel először az újranyitott teátrumban. A tűzvész után a herceg azonnal megkezdte a károk felmérését, és elrendelte a színház rendbetételét. Az újranyitásra a kastélyhoz méltó zeneművet szeretett volna választani, ezért Haydntől rendelt operát az alkalomra.
A zeneszerző, aki általában mások által készített librettókhoz írt zenét, mint oly sokszor, ezúttal is Pietro Travagaliát – aki egyébiránt az operák jelmez- és díszlettervezője is volt egyben – szerette volna megkérni a megfelelő alapmű feldolgozására. Az újjáépítés miatt azonban Travagalia nem tudta vállalni a munkát, ezért Haydn maga választotta ki az átdolgozandó művet. Végül Cimarosa L’infedeltà fedele című operájára esett a választása, átírta a címet és átalakította a librettót. A bemutatóra azonban még várni kellett, mert a kedvezőtlen időjárás miatt a felújítás, és így a bemutató dátuma is hónapokat csúszott.
Az opera végül 1781. február 25-én csendült fel Eszterházán, a premier pedig akkora siker lett, hogy az akkori szokásoktól eltérően még évekig repertoáron tartották. A siker ellenére Haydn elég hamar, mindössze egy évvel a bemutató után átdolgozta az operát, szintén nagy sikerrel: ezek főként dramaturgiai változtatások voltak, az új szereplőgárda adottságaira szabva. A szerző zenei módosításokat is végzett: Perrucchetto gróf szólama basszusból tenor fekvésbe került át.
1784-ben már Bécsben játszották a darabot, az egyik előadásán II. József személyesen is tiszteletét tette.
Mai mellőzöttsége annak tudható be, hogy az opera autográf kézirata – melyet az Országos Széchenyi Könyvtár őriz – csak töredékesen maradt fenn. A BBC az 1950-es években kísérletet tett a partitúra kiegészítésére a németre fordított változat alapján. Áttörést egy véletlenül felfedezett, torinói példány jelentett, amely teljes egészében tartalmazta ugyan A hűség jutalmát, azonban arra is fény derült, hogy Haydn a művet többször is átdolgozhatta, rövidítéseket hajtva végre a zenei anyagon, különösképpen a recitativókon. A mai napig kérdéses, hogy az eredeti bemutatón mely részek hangzottak el valójában.
