Vasárnap kezdődött a fő versenyprogram a palicsi nyári színpadon, ahol a Mundruczó Kornél rendezésében készült Jupiter holdja című magyar–német koprodukcióban készült filmet tekinthették meg a filmkedvelők. Az alkotás egy fiatal szír menekültről szól, aki illegálisan próbálja átlépni a szerb–magyar határt, azonban egy rendőr meglövi. A sebesülés után kiderül, hogy a fiú különleges képességgel rendelkezik, ugyanis angyal módjára lebegni kezd. A palicsi filmfesztivál vendége volt Petrányi Viktória, a film producere, aki immár húsz éve együttműködik a rendezővel.
– Amikor hozzáfogtunk a film készítéséhez, világossá vált, hogy komplex, sokrétű és technikailag igényes. Ezt azonban pozitívan vettük, mivel szeretjük a kihívásokat.
Ugyancsak a fő versenyprogram keretében láthattuk a horvát–dán Kratki izlet című filmet, amely Antun Šoljan regénye nyomán készült. A fesztivál sajtótájékoztatóján üdvözölhettük a rendezőt, Igor Bezinovićet.
– Valójában egy absztrakt regényről van szó, a célom viszont az volt, hogy a fikcióba dokumentarista elemeket is belecsempésszek. A film tehát nem a regény adaptációja, inkább a szabadon értelmezése. Az alkotás horvát bemutatójára a pulai fesztiválon kerül sor, a szabadkai közönség tehát két nappal korábban láthatta – hallottuk a rendezőtől, aki mellett jelen volt a film egyik szereplője, Marko Aksentijević is.
– Először dolgoztam filmen, Igor jó barátom és első rendezőm, így ami a munkát illeti, más rendezőkkel nincs összehasonlítási alapom. Igor nem adott sok instrukciót, de szépen végigvezetett bennünket a film történetén, és megvárta, amíg a jelenetekhez megfelelő állapotba kerülünk. A szereplők között ugyanis csak egy hivatásos színész volt – mondta Aksentijević.
A szintén versenyjellegű Párhuzamok és ütközések programrészben tekinthettük meg a Ne gledaj mi u pijat című horvát alkotást. A fesztivál sajtótájékoztatóján az újságírókkal Hana Jušić rendező beszélgetett, akinek ez volt az első filmje. A rendezőnő Zágrábban alkot, de šibeniki születésű, és a filmjét is a szülővárosában forgatta. Mint az újságíróknak elmesélte, számos dilemma merült fel benne, mivel a film nem épp az élet verőfényes oldalát mutatja be.
– Mivel Zágrábban élek, olykor úgy érzem, hogy elárultam a szülővárosomat. Ezzel a filmmel szerettem volna bebizonyítani, hogy megmaradtam šibenikinek. Nem önéletrajzi filmről van szó, de néhány helyzetet a saját életemből is merítettem. A šibeniki bemutató előtt nagyon izgatott voltam, mert eljöttek a szüleim is. Ideges is voltam, mert a film, mondhatni, nem éppen turisztikai promóciónak megfelelő módon mutatja be a várost. Attól tartottam, ha ez kiderül, akkor ott engem megköveznek. Erre ugyan nem került sor, de egyes nézők láthatóan elárulva érezték magukat, mintha lejárattam volna a várost. Sokan depressziósnak és sötétnek látják ezt a filmet, de szerintem nem ilyen. Nem sötétnek terveztem, inkább tarkának. Nem minden olyan, mint a képeslapokon, ezt szerettem volna bemutatni, és elrugaszkodni a kliséktől. A szüleimnek tetszett, végül is számomra ez a legfontosabb – hallottuk Hana Jušićtól, aki szívesen készítene új filmet, de egyelőre a fesztiválokkal van elfoglalva.
– Egy kicsit kezdek aggódni amiatt, hogy még nincs ötletem a következő filmhez. Magával ragadott a fesztiválélet, a sok utazás miatt nem volt időm gondolkodni, és még nem tudtam kitalálni semmi okosat. Úgy érzem, hogy egy kicsit vissza kell vonulnom összeszedni magamat, és nyugodt állapotban gondolkodni – mondta.
@kc = Rövidfilmek az Abbáziában
A filmfesztiválon üdvözölhettük Camilo Restrepo kolumbiai származású francia rendezőt, akinek két rövidfilmjét tekinthettük meg az Abbázia moziban, a fiatal alkotók filmjeit bemutató programrészben. A Cilaos című filmje kapcsán a rendező elmondta, hogy szerinte az emberek többféleképpen alakíthatnak ki egymással dialógust, nem csupán párbeszéddel, hanem mondjuk a táncon és a zenén keresztül is összekapcsolódhatnak. Másik filmje, a La Bouch, egy apáról szól, aki megtudja, hogy a veje brutálisan megölte a lányát. Az apa megnyugvásra vágyik, de a bosszút is fontolgatja. Camilo elmondása szerint a film egy megtörtént eseményt vett alapul. A film készítése során mélyen kutatta az apa érzéseit, aki a megélt trauma hatására úgy érezte, hogy valamiféle, démonok, szellemek üldözik.
@kc = Bemutatkozik a Bosifest
A filmfesztivál vendége volt Darko Ivić, a Bosifest igazgatója, akivel Radoslav Zelenović, a palicsi filmfesztivál igazgatója beszélgetett. A Bosifest a fogyatékkal élők fesztiválja. A nyolcadik Bosifestre október 10-e és 12-e között kerül sor Belgrádban.
– Ez nem egy tipikus fesztivál. A Bosifestet a Hendi Centar Koloseum szervezi, és a fogyatékosokra összpontosít. Ez tehát nem egy kommerciális fesztivál, hanem edukatív jellegű, amely során dokumentumfilmeket vetítünk. Célunk a fiatalokhoz és egyáltalán a szélesebb réteghez közelebb vinni a fogyatékkal élők világát. Úgy gondoljuk, hogy ehhez a film hatásosabb eszköz, mint például a beszélgetések. Emlékezzünk csak az Esőember című filmre, amely az autizmusra hívta fel a figyelmet hatásos módon. A célunk, hogy színvonalas alkotásokat mutassunk be, amelyek úgymond nem patetikusak – hallottuk Darko Ivićtől, és arról is értesültünk, hogy az idei Bosifest zsűritagjai Anica Dobra, Radoslav Zelenović és Predrag Anotnijević lesznek.
