Az idei Underground Spirit-díjat öt spanyol rendező kapta a független filmezés terén nyújtott kiemelkedő teljesítményért. Ion de Sosa, Chema Garcia Ibarra, Luis Lopez Carrasco, Miguel Llanso és Velasco Broca alkotásait a fesztivál Fiatal európai szellemiség elnevezésű programrésze mutatja be.
A rendezőcsoport tagjai a filmfesztivál szokásos napi sajtótájékoztatóján azt taglalták, hogy filmjeikben a jövőre összpontosítva mutatják be a jelent, ettől a filmek olykor egészen apokaliptikus hangulatot vesznek. Mint mondták, régóta ismerik egymást, tizenöt éve barátkoznak, együtt végezték tanulmányaikat, közösen készítenek filmeket. Ami a barátkozáson kívül összeköti őket, az a tudományos-fantasztikus és a szerzői alkotások iránti rajongás. Filmjeikkel azt szeretnék bemutatni, hogy a jelen történései hogyan hathatnak ki a jövőre. A rendezők arról szóltak, hogy a független filmezés nem élvez támogatást Spanyolországban, ezért filmjeiket főleg egyéni és intézmények által összeszedett pénzből készítik, miközben azzal is tisztában vannak, hogy a befektetett összeg nem térül meg. Ennek fényében a díj számukra azért fontos, mert a munkájuk elismerését jelenti.
Főleg egyéni támogatásokból készült a Roukli című észtországi alkotás is, amelynek világpremierje Palicson volt a versenyprogramban. A filmfesztivál vendége volt Veiko Õunpuuis, a film rendezője. Mint mondta, azért nem fordultak állami támogatásért, mert szabadon akarták elkészíteni a filmet, anélkül hogy a támogatók meghatározta feltételeknek kelljen megfelelniük. A Roukli háborús témát feszeget. Ezzel kapcsolatban a rendező kifejtette, hogy nem kifejezetten háborús filmet akart készíteni, viszont fontosnak tartotta bemutatni a háborús fenyegetettséget, ami nagyon könnyen valósággá válhat:
– Elrettent a háború gondolata, amikor az emberek vadállatokká változnak. Filmemmel a megoldást keresem, ha egyáltalán létezik, amitől egészen szürreálisnak tűnhet az egész – hallottuk a rendezőtől.
A fesztivál vendége volt Johan Johannsen is, a The End of Summer (A nyár vége) című alkotás rendezője is, akinek filmjét a Fiatal európai szellemiség programrészben láthattuk. A rendező szerint a palicsi filmfesztivál épp azért jelentős, mert hangsúlyt helyez a független filmezésre és bemutatja a kísérleti filmalkotásokat is.
Film szöveg nélkül
A Párhuzamok és ütközések programrészben vetítették a Teszt című orosz filmet, amelynek rendezőjét, Alexander Kottot szintén vendégül látta a palicsi filmfesztivál. A film különlegessége, hogy szöveg nélküli:
– Ezt a filmet csak szöveg nélkül lehetett elkészíteni, máskülönben nem mutatná be azt, amit kell és másmilyen szereplőket válogattunk volna. Kifejezetten beszédes arcú szereplőket kerestünk, akik az arcukkal tudnak játszani, akik arcáról leolvashatók a gondolataik. Terveztem ilyen filmet készíteni, de erre nehéz producert találni, így vártam a megfelelő alkalomra. Szerencsém volt, mert olyan producerrel találkoztam, akinek ez megfelelt. Arra törekedett, hogy minél kisebbek legyenek a költségek, így elmagyaráztam neki, hogy a szöveg nélküli filmmel spórolunk, akárcsak azzal is, ha amatőr szereplőket keresünk – fejtette ki a rendező.
Délibáb
A palicsi filmfesztiválon mutatták be a Délibáb című magyar–szlovák koprodukcióban készült filmet, Hajdú Szabolcs rendezésében. A fesztivál vendége Razvan Vasilescu romániai színész volt, a film egyik szereplője:
– Hajdú Szabolcsot rendkívül tehetséges filmesnek tartom és nagyra becsülöm a munkáját. Két filmen dolgoztunk együtt, a Délibábot most láttam először teljes egészében. A modern rabszolgaságról szól, ami jelen van a világban és Magyarországon is. Egyes dolgokat valamikor egészen homályosan látunk, vagy úgy mint egy délibábot. Ez lett a film címe is – mondta a színész.
Árvíz és vörösiszap-katasztrófa
Az ökológiai filmeket bemutató programrészben láthattuk az Obrenovac 1003 című filmet, amely az árvízkatasztrófa sújtotta települést és az ottani polgárok életét mutatja be egy rendkívüli helyzetben. Predrag Vukosavljević, a film rendezője szerint nem terveztek patetikus filmet készíteni, ennek ellenére megrázó lett, még az árvízkárosultak számára is.
Ugyanebben a programrészben került bemutatásra a Mintha nem otthon lennénk című magyarországi alkotás, Gulyás János rendezésében. A kétrészes film az öt évvel ezelőtti vörösiszap-katasztrófára fókuszál, azon családok történeteire, akiknek emiatt teljesen megváltozott az életük és a Makovecz-lakópark felépítéséről. Gulyás János arról szólt egyebek között, hogy nem volt egyszerű elkészíteni a filmet:
– Elzárt területekre be sem engedtek bennünket, sokan pedig nem is vállalták a forgatást. A perek még mindig tartanak, ez az ügy biztosan nem lesz egyhamar lezárva – mondta a rendező.
