(Molnár Edvárd felvétele)
A versenyprogramban ugyan, de versenyen kívül láthattuk a Panama című szerbiai filmet Pavle Vučković rendezésében. A fesztivál vendégeként Palicson jelen volt a film rendezője is, aki alkotása kapcsán arról szólt, hogy elsősorban a fiatalabb generációt célozza meg, hiszen egyebek között a közösségi hálók és pornográf tartalmak párkapcsolatra gyakorló hatásait taglalja:
– Némileg szerelmes film, némileg pedig thriller, ami valamelyest meglepetést okozhat, de ez úgymond frissítően is hat a filmre. Eleinte thrillerként mutattam be, de utána inkább szerelmes filmként. Úgy gondoltam, jobb, ha valaki szerelmes filmet vár és thrillert kap, mint fordítva. Digitális világunkban a személyes kapcsolatok elsilányulnak, árok keletkezik a férfiak és a nők, azaz a párok között. Erre is rámutat a film, ami mondhatni, hogy egy generációs portré. Mindezt továbbgondolva érdekes elmerengni azon is, hogy mindezek hatására milyenek lesznek az újabb generációk – mondta a rendező.
Szintén a versenyprogramban, de immár versenyfilmként került vetítésre a Hrútar, azaz Kosok című izlandi film, amelyben szintén emberi kapcsolatok kerülnek előtérbe, ezúttal azonban testvéri viszonyok. A fesztiválon Grimur Hakonarson rendező mutatta be a filmet:
– Ez egy egyszerű, klasszikus történet, testvérek közötti konfliktusról. Igaz történetek alapján készült, de ez a téma sehol sem idegen. A testvérharc már a Bibliából is ismert, de őszintén szólva nem gondoltam a Bibliára, amíg a filmet készítettem. Valójában az izlandi vidékiességet akartam bemutatni, ekkor hallottam ilyen esetekről. A két testvér az izlandiakra jellemzően keményfejűek, öntörvényűek és vágynak a függetlenségre. Mondhatni, hogy egy tipikus izlandi polgár portréjáról van szó – fejtette ki a rendező.
A háború borzalmai
A Párhuzamok és ütközések programrészben lehetett megtekinteni az In The Crosswind, azaz A széljárás kereszteződésében című észtországi filmet, amely a világháborúhoz kapcsolódó szibériai deportálásokról szól. A megrázó alkotásról rendezője, Martti Helde beszélt:
– Rövid dokumentumfilmet terveztem készíteni erre a témára, majd egy archívumban egy levélre bukkantam, amelyet deportált nő írt. Hatására elkezdtem játékfilmben gondolkodni. Tudtam, hogy ez újabb bonyodalmakkal jár, de szeretem a kihívásokat. Viszonylag sok levelet olvastam el végül, másfél hónapig egyedül voltam a levelekkel és azon ügyködtem, hogy forgatókönyvvé alakítsam át a történeteket. Ezt a témát főleg azért választottam, mert a családom is érintett. A deportálásról szóló történeteket hallgatva cseperedtem fel. Arra vártam, felnőjek ahhoz, hogy méltán foglalkozhassak ezzel a témával. Nagyapám hatalmas életerővel bírt. A második világháború idején deportálták Szibériába. A háborúban elvesztette ugyan a lábát, de ez megmentette az életét is, mivel így képtelen volt kemény munkát végezni. Az átélt borzalmak után jogot tanult, majd pap lett belőle. Nagy hatást gyakorolt rám, sajnos már nem élt, amikor elkezdtem a filmmel foglalkozni – hallottuk a rendezőtől.
Lifka Sándor, a zeneszerző
Hétfőn este, a palicsi Vigadóban Lifka Sándor születésének 135. éve alkalmából készült multimediális műsor-összeállításra került sor, amelyet Lengyel Gábor szervezett. Az est folyamán Lifka Sándor zeneművei is felcsendültek, hiszen a nagy filmes zeneszerző is volt. Természetesen vetítések sem maradtak el, a közönség Lifka Sándor emlékére készült alkotásokat tekinthetett meg Vicsek Károly, Siflis Zoltán és Branislav Todorović Klinić rendezésében.
Kedden még egy megemlékezésre került sor. Radoslav Zelenović fesztiváligazgató és Mira Banjac, a fesztiváltanács elnöke, a 30 éve elhunyt színészről, Zoran Radmilovićról emlékeztek meg.
Együtt élni
A filmfesztivál idején a Danilo Kiš Alapítvány helyiségeiben Együtt élni címszó alatt vetítenek dokumentumfilmeket mindennap 17 órától. A programrészt bemutató Johannes Rueger arra is kitért, hogy a vetítés ötlete épp Palicsról származik, amikor a volt Jugoszlávia tagállamaiból érkezett filmes vendégek arról vitatkoztak, hogy milyen pozitív cselekedetek történtek a kilencvenes évek balkáni háborúja és az azt követő időszakban. Mint hozzátette, a különböző nemzetek együtt élésének témája nagy aktualitással bír, sőt mindenképpen ellenpontokkal kell előhozakodni Vučić nem régi srebrenicai látogatása alkalmával történt atrocitás kapcsán.
