2024. július 30., kedd

„Több kincsed nincs neked!”

A Kossa János MNYEOK és az Életjel első közös műsora Szabadkán a Városi Könyvtárban

„Szent e nyelv! S több kincsed nincs neked!” Neves költőnknek, Füst Milánnak A magyarokhoz c. költeménye is elhangzik a Kossa János Magyar Nyelvművelő Egyesület és Olvasóklub (MNYEOK), valamint az Életjel első közös bemutatkozásán Szabadkán, a Városi Könyvtárban. Versének idézete a mottója a csütörtökön, 9-én 18 órakor kezdődő színvonalasnak ígérkező előadásoknak. Lovas Ildikó író az olvasásról, dr. Csordás Mihály kritikus, szerkesztő az anyanyelv identitásmegőrző szerepéről, Farkas Zsuzsa, a Kossa János MNYEOK nemrégen megválasztott elnöke, újságíró, publicista, a nyelvművelésről tart előadást. Fellépnek az Életjel szavalói és Megyeri Mária hegedűművész. A MNYEOK-nak több szempontból is fontos, hogy a nagy múltú, fiatalokat mozgósító és felkaroló Életjellel együtt szervezi meg első rendezvényét székhelyén, Újvidéken kívül.

A nyitás és az együttműködés más, hasonló programcélú civil szervezettel feladataik egyike. A költészet napján megtartott tisztújító közgyűlésükön Újvidéken, a Magyar Szó-házban ezt valamennyien aláhúzták. S mint megalakulásuk, 2010, majd bejegyzésük, 2011 márciusa után, a jövőben pedig, ahogyan Zsuzsa elnök asszony mondta a MNYEOK első, a közelmúltban megtartott kibővített elnökségi ülésén, még inkább: „Az emberközpontú s nem a nyelvközpontú nyelvművelés a célunk. Munkánk során Lőrincze Lajos és Kossa János szellemiségéhez, nyelvművelő gyakorlatához kívánjuk tartani magunkat.” „Nyelvművelő munkánknak fontos feladata az általános nyelvhasználatnak jó mederben tartása, az egyes emberek és csoportok nyelvtudásának, anyanyelvi ismereteinek emelése, nyelvérzékének, nyelvi ízlésének megerősítése. A nyelvművelés nyelvi emberművelés” – hangzott el. (…) „Nem az a lényeges kérdés tehát elsősorban, hogy a nyelv tiszta-e, hanem hogyan tudja szolgálni az embert. A mi nagyérdemű, vajdasági Kossa Jánosunk szintén ebben a szellemiségben pallérozgatta itteni magyar nyelvhasználatunkat, amely a mindennapi életünkben fokozottan ki van téve a többségi nyelv hatásának, ezért különösen fontos az erre való odafigyelés.”