Csóka és Észak-Bánát népzenéjéről az első adatokat Kálmány Lajos gyűjtötte majd’ százötven évvel ezelőtt. A múlt század második felében lassan megszűntek a népzenét és a népi kultúrát őrző, éltető közösségek, ezzel elnémult a népi énekszó és a népzene is. A gyűjtőknek, Bodor Anikónak, Burány Bélának, Kónya Sándornak és Paksa Katalinnak köszönve azonban sikerült megőrizni ennek a közösségnek a dallamait. Az 1970-es és ’80-as években újraindult népzenei mozgalom, hála istennek, Csókát sem kerülte el, lelkes csoportok alakultak, asszonyok és férfiak álltak össze, és szólaltatták meg saját és hallgatóik örömére a népdalokat. Vrábel János és Borsi Ferenc vezetésével továbbéltették azt az ősi kincset, amit sikerült megmenteni a feledéstől.
Borsi Ferenc a Csóka környéki dalokat gyűjtötte egybe ebben a kötetben, és őrizte meg őseink hagyatékát nemzetünknek, hogy ne vesszen feledésbe az a dallamvilág, ami az itt élő magyar közösség meghatározó szellemi kincse.
A kötetben levő cédé-melléklet segíti az érdeklődőt a népdalok megismerésben. Ahogy Németh István és Kónya Sándor ajánlásából tudjuk, a kiadvány többszörös szerepet tölt be. Népszerűsítő feladata mellett tudományos jellege is van, hiszen a közreadott lejegyzések a kutatók számára is értékesek.
A könyv a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet és a Móra Ferenc Magyar Művelődési Egyesület közös kiadványa.
