2024. augusztus 1., csütörtök

Angyalok rozettája és Dohányos falu a Könyvszalonon

Pénteken nyitotta meg kapuit az Újvidéki Vásáron a 20. Könyvszalon, a 19. Art Expó és a 10. Oktatási kiállítás. A Könyvszalon keretében mindennap kortárs írókkal találkozhatott a közönség.

Beszédes István és Fekete J. József (Fotó: Dávid Csilla)

Beszédes István és Fekete J. József (Fotó: Dávid Csilla)

Szombaton bemutatták Mihályi Czobor (avagy Fekete J. József) Angyalok rozettája, valamint dr. Lábadi KárolyDohányos falu című könyvét. Előbbi a zEtna, utóbbi a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg. A könyvekről Beszédes István és Fekete J. József beszélgettek. Mint elhangzott, az Angyalok rozettájában az elbeszélő, Mihályi Czobor arról beszél, hogy ő milyennek látja városát, Zombort, milyennek látja önmagát, hogyan éli meg azt, ami a világtörténelemben vagy a helytörténetben feljegyzésre méltó volt. A könyvben tesz egy 24 órás sétát a városban, a város történelmi magjában, illetve annak nyugati részében, mert több ideje már nem volt, hogy mást is körbejárjon. A könyv hőse Rideg Alajos, identitásproblémával küzdő személy, nem egészen tudja magáról, hogy ő zenepedagógus vagy elvetélt képzőművész, sikertelen filmrendező vagy egyáltalán a szellemi szférában miként is megnyilvánuló személy. Rideg Alajos körútján kiemelkedő helyet kap egy 18. században emelt kápolna, a történelmi levéltár, a Népszínház, a szerb olvasókör, a magyar polgári kaszinó, a Krónics-palota, különösen fontos a zombori piac, minden odavezet, és onnét vezet kifelé, valamint nagyon fontos célja a temető.

A Dohányos falu című könyvben Bácsgyulafalva történetét írta meg Lábadi Károly. Ez a második, bővített kiadás, ugyanis 1983-ban már megjelent vékony kis füzetben. A szerző hosszasan dolgozott rajta, és most egy impozáns falumonográfiává alakult a kötet. A könyv arról szól, hogy Szajánból 1883-ban hosszú és küzdelmes harc után a kitelepülni vágyó polgároknak sikerült kivívni, hogy olyan helyre települjenek, ahol nincs folyó és nincs tó, mert korábban mindig a vizek vitték el a termést, és miután tetőt ácsoltak a családok feje fölé, első dolguk az volt, hogy iskolát és templomot építsenek. Ezt a falut, a népességét a hit és a tudás alapozta meg, és a dohánytermesztés tartotta életben. A kiadványt cédémelléklet gazdagítja.