KONDOR VILMOS: A KORONAŐR MÁSODIK TÉVEDÉSE
Kondor Vilmost az újabb kori magyar krimi megteremtőjeként emlegetik. Ezt a címet ötrészes, az 1930-as évektől 1956-ig terjedő időszakot felölelő Bűnös Budapest sorozatával érdemelte ki. Ezután átváltott a nem kevésbé izgalmas és érdekfeszítő történelmi kalandregényekre. Első ilyen jellegű műve, A másik szárnysegéd főhőse a nyilas rezsimtől menekíti a Szent Koronát. A második ilyen kötet a tavalyi év végén jelent meg. A koronaőr második tévedése című könyv középpontjában szintén a magyar koronázási ereklye áll, ám korábban, 1919-ben, a Tanácsköztársaság idején.
Wetheimer Miklós leszerelt főhadnagy olyan információt kap, mely szerint a Kun Béla vezette hatalom el akarja adni a koronát, hogy ebből a pénzből finanszírozza saját hatalmát, ezért hát Miklós feleségét és két kicsi fiát hátrahagyva indul el, nyakában a bolsevik rendőrséggel, hogy küzdve árulással, halálos veszéllyel, puccsistákkal és szervizre szoruló repülőgépekkel mentse meg a koronát, amelyet a jelek szerint mindenki magára hagyott – azokat leszámítva, akik a legszörnyűbb sorsot szánták neki. Céljuknál pedig csak módszereik ördögibbek.
KHALED HOSSEINI: ÉS A HEGYEK VISSZHANGOZZÁK
Khaled Hosseini a Papírsárkányok című regényével lett világhírű, ebben az afganisztáni életet, az egyszerű emberek nehéz életét, a mindennapokat mutatja be. Az És a hegyek visszhangozzák című könyvében arról mesél, hogyan szeretünk, hogyan viselünk gondot egymásra, és a döntéseink hogyan rezonálnak a minket követő nemzedékek életében. Könyve nem áll meg a szülők és gyermekeik kapcsolatánál, hanem a testvérek és unokatestvérek kötődéseiből bámulatosan gazdag tablót festve mutatja be, hogyan sértjük meg, áruljuk el, becsüljük meg és áldozzuk fel egymást. Hogy milyen gyakran lepnek meg bennünket döntéseikkel és tetteikkel a hozzánk legközelebb állók amikor a leginkább számítanánk rájuk. Miközben lap, lap után, a Földet körbeutazva követjük a regényszereplők ágas-bogas életét, sorsukat és szerelmeiket – Kabultól Párizsig és San Franciscótól a görög szigetvilágig –, az érzelemgazdag és magával ragadó történet belénk költözik és életre kel.
WILLIAM GIBSON: PERIFÉRIA
Flynne Fisher az országút szélén tengeti életét a közeljövő Amerikájában, ahol az illegális drogfőzésen kívül már alig akad munka. Korábban sokat keresett harci felderítőként egy online shooterben, de ezekről a játékokról le kellett mondania. Mégis egy brutális gyilkosság szemtanúja lesz, amikor kivételesen helyettesíti a bátyját virtuális biztonsági őrként.
Wilf Netherton a hivatása szerint jelentős befolyású publicista, aki az egyik ügyfele testvérének haláláról értesül egy olyan társadalomban, ahol belenyúlni a múltba csupán egy hobbi a sok közül. Hetven évvel később, egy lassú apokalipszist elszenvedő Londonban él, ahol a dolgok egyelőre még bíztatóak a vagyonosok számára. Igaz, a szegények legtöbbje már nem él.
Flynne és Wilf találkozni fog egymással. Időutazással, szellemekkel, harci drónokkal, bérgyilkos robotokkal és kleptokratákkal teli történetük során a nő világa teljesen és visszavonhatatlanul meg fog változni, a férfié pedig szembesül azzal, hogy a múltat átírni rendkívül veszélyes.
FREDRIK BACKMAN: AZ EMBER, AKIT OVÉNAK HÍVNAK
Ove 59 éves. Saabot vezet. És megvan a véleménye mindazokról, akik képesek Volvót, vagy pláne valami lehetetlen külföldi márkát vásárolni. De ennek már semmi jelentősége a történtek után… Hiszen Ovénak már állása sincs. Neki, akinek lételeme a munka. Nem sokra becsüli ezt a komputerizált világot, amelyben egyeseknek egy radiátor légtelenítése vagy egy utánfutós tolatás is problémát okoz. És a szomszédai, akik ilyesféle hasznavehetetlen alakok, mintha még össze is esküdtek volna ellene. Meghalni sem hagyják. Pedig semmire sem vágyik jobban.
