Csík Mónika, Sándor Zoltán és Kanyó Janovics Erika (Pandek Iván felvétele)
Három Herceg János Irodalmi Díjas szerző ült a Berta Ferenc Zsebszínház asztalánál Kanyó Janovics Erika díszlettervező, könyvillusztrátor mellett az októberi Találkozásokon: Csík Mónika, Sándor Zoltán és Fekete J. József. Könyvekről, irodalomról társalogva mintegy szivárványszerű áttűnést teremtettek az emberi lét sötét, drámai pillanatai és a mesevilág tarka világképe között.
Kanyó Janovics Erika selyemfestményeinek kiállítását, amelyen művészi kialakítású használati tárgyak és hagyományos értelemben vett képzőművészeti alkotások is szerepeltek, Csík Mónika a következőkkel nyitotta meg:
– Egyfajta ajándékot kapott ma este mindenki, aki szétnézett az előcsarnokban, biztos vagyok benne, hogy mindenki egy kis darabka mesét, álmot, fantáziából gyúrt apróságot talált a kiállított tárgyak között.
A zombori származású alkotó selyemre álmodott világáról a kiállítást megnyitó írónő egy lírai esszéjét olvasta föl, ami voltaképpen a selyemfestmények budapesti kiállításán hangzott el először. Janovics Erika elmondta, hogy színházban dolgozik, legtöbbet a gyermekszínházban, ami számára kettős hozadékkal bír: egyfelől számos képzőművészeti technikát kipróbálhatott, másfelől pedig közel jutott a gyermekek szellemiségéhez, ízléséhez, fantáziavilágához. Ennek köszönhetően jött létre a Pópopó és Totyka kötet, amelynek meséit Mónika írta, illusztrációit Erika készítette. Kettőjük párbeszédéből megtudhatta a közönség, hogy voltaképpen társszerzőkként dolgoztak, a rajzoló folyamatosan megmutatta a szerzőnek a megszületett illusztrációit, és megtörtént, hogy az író alakította mesefiguráját az illusztrációhoz, és közösen is mutatták be számos helyszínen a könyvet a gyerekeknek. Csík Mónika ízelítőül egy részletet is fölolvasott az Életjel Könyvek kiadásában megjelent mesekönyvből, majd a műsorvezető kérdésére szólt a kortárs magyar meseirodalom jelenlegi helyzetéről.
Az est sötétebb tónusát Sándor Zoltán fölolvasásai adták. Noha a Föltámad a szél kötet sokkal vidámabb, egyben humoros novellákat tartalmaz, mint a kemény tragédiákat sorjázó, Térdről a világ című gyűjtemény, mindkettőből komorabb részletet választott, és ezzel megteremtette a mesevilággal szembeni pólust. Beszélt arról, hogy a két kötet miként állt össze, hogy egységesek legyenek, de különbözzenek egymástól, hogy a beléjük foglalt elbeszélések párbeszédben legyenek egymással. Kérdésre válaszolva regénytervéről is beszámolt, illetve elmondta, hogy fantáziáját csak a szövegek megfogalmazása során használja, hősei, akár legyenek több figurából összegyúrva, nem kitaláltak, miként történetei se azok, mindegyiknek van bizonyos valóságalapja, amit hallott, vagy maga tapasztalt, vagyis folyton a körötte lévő valós világról ír.
Fekete J. József a műsor zárszava után bejelentette, hogy jövő kedden, november harmadikán a Paskó atya konyhája – Bácska íze című könyvét mutatják be a Magyar Polgári Kaszinóban, illetve, hogy a Zsebszínház novemberben betölti fönnállásának 14. esztendejét, ennek kapcsán a hónap utolsó keddjén ünnepi rendezvényt tartanak.
Végezetül a Zsebszínház Kisegyüttese egy ráadás dalt ajándékozott Csík Mónikának.
