A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet jelentette meg Pogány Margit Ami az életrajzokból kimaradt című kötetét, amire méltán lehet büszke honi helytörténet-írásunk és művelődéstörténetünk, a nyugat-bácskaiak, zomboriak és apatiniak számára pedig külön beccsel bír.
A régió helytörténeti földolgozását többen is vállalták, Káich Katalin, Silling István, F. Cirkl Zsuzsa, előttük mások is, monográfiáikban Jurg János és Muhi János, illetve az irodalmat és helytörténetet egymásba ötvöző Herceg János a maga sajátos módján. Pogány Margit mindezek ismeretében kezdett kutakodni a múltban, saját tapasztalatait és élményeit előhívva, majd már teljes apparátussal nyomozva a föllelhető dokumentumok mentén. Szerteágazó ismeretei, a felkutatott adatok gazdagsága és nem egy helyen a személyes érintettsége révén éppen azt a színezetet és hangulatot teljesíti ki a régió múltjának elbeszélésében, ami a történelemből hiányzik. Eleven képet fest a régió jeles figuráiról, köztük például Csihás Benőről, a Donoszlovitsokról, a Falcione családról, Ábrahám Pálról, Sinkó Ervinről, Rónay Istvánról, a Spitzerekről, a Fratricsevics famíliáról, a Fernbachokról, Herceg Jánosról, Csávosi Sándorról, Kiss Józsefről…, de érdeklődése nem csupán a kor meghatározó személyeire, családjaira korlátozik, hanem mozaikkockáként árnyalja a múlt emberképét korabeli újságcikkek felkutatásával, hozományleltár közlésével, vándorkönyvek bemutatásával, céhbizonyítványokkal, de helyt kapnak a gyűjteményben a hajdani intézmények, létesítmények, objektumok, malmosok, hangszerépítők, tanítók, olyan emberek, akik apró fogaskerékként segítették az élet szerveződését, az idő harmonikus folyását, jelenünk megképződését és nem utolsó sorban a szerző egyfajta saját családi múltrekonstrukcióját.
A Mák Ferenc szerkesztette Délvidéki Soroló sorozat 4. köteteként megjelent könyvet gazdag képanyag illusztrálja. Az ízlésesre tervezett könyv borítója a szerző festményének fölhasználásával készült.
