A 15 éves Fiatal Írók Szövetsége 24-e és 28-a között tartotta meg második táborát a mogyoróhegyi erdei iskola kempingjében. A helyszín egy homokpusztához szokott vajdasági számára maga volt az egzotikum: a faházsortól pár száz métert kellett gyalogolni a kilátásért a Dunakanyarra, és félórányi sétára volt a visegrádi fellegvár. Természetjárásra azonban nem jutott sok idő, hiszen öt csoportban folyt a műhelymunka: a prózaírókkal Csepregi János és Hermann Zoltán foglalkozott, a lírikusok a túlpartról érkezett Győrffy Ákos és a FISZ Köményét vezető Bajtai András–Sirokai Mátyás-duó gondjaira voltak bízva, a kritikaszeminárium menetét pedig Szilágyi Zsófia határozta meg. A délelőtti és a koradélutáni workshopok után sem hagyták unatkozni a nyolcvan–száz résztvevőt, rendszerint 5-kor kezdődtek a beszélgetések és nyomukban a számos társművészeti program.
Szerdán a magát rock’n’roll közeli lírát művelőként definiáló Térey János nyitotta a sort, akit Szirák Péter addig nógatott, míg választ nem adott arra a kérdésre, amit már a Domboson is feltettek neki: Kemény István és Tandori Dezső mellett a Depeche Mode hatását emelte ki a legfontosabbként költészete alakulására. Azt ezt követő kritikustusán Harmath Artemisz, Tóth-Czifra Júlia és Antal Nikolett kíméletesen ugyan, de mégiscsak szétcincálta Rhédey Gábor Saját néző, Molnár Illés Hüllők és izzók, valamint Korpa Tamás Egy híd térfogatáról című verseskötetét, rámutatva a tipikus elsőkötetes hibákra és az ezek ellenére megmutatkozó folytatási lehetőségekre. Ezután a FISZ kötet előtt álló szerzői, Kalapos Éva Veronika, Hanula Zsolt, Serestély Zalán és Varga László Edgár adtak ízelítőt közeljövőben megjelenő könyveikből. Este a társaság Fillér Máté zenéjét hallgatva kortyolgatta a macifröccsöt és a kézműves sört.
Csütörtökön elsőként Oravecz Imre volt a tábor vendége, akit Hansági Ágnes faggatott a migráció drámájáról. Mint a Kaliforniai fürj írója elmondta, a József Attila-i kitántorgás kifejezés nem helytálló azokra az Osztrák–Magyar Monarchiából a XIX. század második felétől az USA-ba kivándorolt milliókra, akik rengeteget költöttek a hatósági engedélyekre és a hajójegyre. Őt – családi emlékei okán – a döntés személyes vetületei érdekelték, ennek a hivatalnoki aprólékossággal kutatott története olvasható Amerika-trilógiájában is. Ezután Kovács András Ferenc telepedett a tölgyfák alá, hogy látszólagosan könnyed eszmecserébe bonyolódjon Korpa Tamással azokról a kérdésekről, amelyek egyébként el sem hangzottak: például hogy Jack Cole utazott-e a New York-i metrón, hogy Lázáry René Sándor evett-e pizzát a mozgólépcsőn, s hogy egy jövőbeni közigazgatási rendszerben KAF boulevard vagy passage lesz-e. Na meg persze szó esett a Rilke–Pessoa–Vogelweide–Eliot–Kavafisz-pentagram hatására megképződő irodalmi éhszomjról, sőt az a szentencia is elhangzott, hogy a jó vers az érzelmen innen, de az értelmen túl van. Ennél jóval földhözragadtabb témákkal folytatódott az este, miután a Magvető, a Kalligram, az Európa, a Scolar és a Forum kiadók első emberei körülülték az asztalt. Virág Gábor arról számolt be, hogy közintézmény-vezetőként speciális helyzetben van, hiszen – miközben a trianoni határokon túl próbálja figyelembe venni a schengenieket is – folyton a politikai elvárásoknak kell megfelelnie, így is sikerül azonban teret engedni a fiatal tehetségeknek.
A pénteki programkezdés igencsak letargikusra sikeredett: a Másik halál című, hamarosan szerb fordításban is megjelenő regényéért nemrég AEGON-díjban részesült Barnás Ferencet Falvai Mátyás kérdezte a 38 éves korában való debütálásáról, a külföldi recepcióról, a zenéhez fűződő viszonyáról. A szerző rögtön egy vallomással indított: az édesapja szerint Dosztojevszkij tette tönkre az életét, mert egészséges ember nem olvas. A kérdezett és a közönség számára egyaránt megterhelő „sakkbeszéd” után az irodalmi portálokról folyt kerekasztal-beszélgetés a Litera, a Prae, a Kortárs és a Bárka online (fő)szerkesztőinek részvételével. A napot a Kompánia Színházi Társulat nyomokban Háy-verseket is tartalmazó koncertje és a szokásos éjszakai filmvetítés zárta.
A szombati nap fő attrakciója a fellépést csak ritkán vállaló Bartis Attila, a Nyugalom írója volt. A marosvásárhelyi születésű szerző Szekeres Nikolettának válaszolva mesélt például a Wass Albert meséivel gyógyító román gyermekpszichiáter barátjáról és a román–magyar barátság nevében a büntetést elengedő parkolóőrről. Ezután került sor a Kortárs, az Új Könyvpiac és a zEtna folyóiratok bemutatkozására. Beszédes István kiemelte, hogy a vulkán alatti magazinra jellemzők a talajvesztés traumájával áthatott szövegek, később pedig igazi lokálpatriótaként azt is hozzátette, hogy a zentai Mojóban kapható barna sörnek nincsen párja. Ezután a Bárka gárdája, Farkas Wellmann Éva, Elek Tibor és Kiss László olvasott fel, majd átadták a mikrofont a FISZ-es frissköteteseknek, Csapody Kingának, Pál Dániel Leventének és Balázs K. Attilának. A műhelymunkák vers- és novellatermésének ismertetése után az SPN Krú performance-a vetett véget a hivatalos programnak.
