Az életszerű társas kapcsolatok ábrázolása jelenti a Trónok harca sikerét brit és ír kutatók elemzése szerint.
A karakterek által ápolt társas kapcsolatok száma és intenzitása hasonló a való élethez – állapították meg a szakértők az amerikai tudományos akadémia folyóiratában (PNAS) megjelent tanulmányukban. A hálózatelemzések és matematikai eljárások segítségével végzett vizsgálatukban a pszichológusok és a matematikusok nem a filmsorozatra, hanem annak irodalmi alapjára, George R.R. Martin A tűz és jég dala című öt kötetből álló fantasy-sorozatára összpontosítottak. A későbbi nagysikerű filmsorozat címét az első kötet címe – Trónok harca – adta.
A könyvsorozat 1996-ban jelent meg, azóta több mint 70 millió példányban kelt el. A történet egy fiktív, fantázia lényeknek is otthont adó, a középkorra hasonlatos világban játszódik, amelyben különböző királyságok harcolnak a Vastrónért.
A kedvelt karakterek halálának, vagy más váratlan eseményeknek a sorrendje is hasonló módon döntő a siker szempontjából a kutatók szerint. Ezek ugyanis elég gyakran és váratlanul történnek ahhoz, hogy lekössék az olvasót, de nem annyira gyakran, hogy ne tudja követni a cselekményt, vagy hogy a történet valószínűtlenné váljon.
„Ezek a kötetek a váratlan fordulatokról ismertek, amelyek gyakran egy fő karakter halálát is jelenthetik” – mondta Padraig MacCarron, az írországi Limericki Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője.
„Érdekes látni, ahogyan az író sorba rendezte a fejezeteket, a sorrend által még véletlenszerűbbnek tűnnek az események, mint egy kronologikus elbeszélés esetében” – vélte a szakértő.
Robin Dunbar, az Oxford Egyetem tudósa szerint „a tanulmány meggyőző bizonyítékokat szolgáltat arra, hogy a jó író az olvasó pszichológiai határain belül alapos munkát végezve alkot”.
