Hamlet
Hamletet Polonius meggyilkolásával vádolták. A szereplőkön – Aleksandar Milković (Hamlet), Aleksandra Nikolić (Gertrud) és Jelena Đulvezan Milković (Ophelia) színművészeken kívül – dr. Miodrag Majić bíró, Petar Učajev védőügyvéd, Nikola Pantelić ügyész, továbbá Časlav Ristić forenzikus szakértő, valamint Marija Jovanović pszichiáter szakértő és Radoš Marsenić biztonsági őr önállóan eljátszották a saját szerepüket az újvidéki Szerb Nemzeti Színház Jovan Đorđević-színpadán a Kérem, folytassa (Hamlet) c. pénteki francia–svájci koprodukcióban.
Roger Bernat & Yan Duyvendak elképzelése alapján ugyanis a bírósági eljáráshoz minden országból, ahol az előadás bemutatásra került, szakembereket hívtak meg. Ennek köszönhetően a törvénykezés, az ítélkezés, amely egyébként a bíróság helyiségeiben zajlik, a Shakespeare Fesztiválon is része lett a színházi művészetnek. Olyannyira, hogy a közönségben a művészek és jogászok az előadás, azaz a tárgyalás szünetében is lázasan arról vitatkoztak, el kell-e ítélni Hamletet.
2011 óta 146-szor játszották ilyen koncepció alapján a Hamlet-előadást 10 országban, és nem született két egyforma produkció. A tanúk, a vádlott kihallgatása, a szakemberek kijelentései izgalmas drámát provokáltak a „bíróságon”, amely az örök és megfoghatatlan kérdést kutatja – mi az igazság. Ezért nemcsak, hogy egyetlen előadás sem ugyanaz, az ítélet is más, függ a nézőközönség szavazatától is.
Roger Bernat dramaturg, rendező, aki a barcelonai Színházi Intézetben szerzett oklevelet, művészetét arra alapozza, hogy a közönséget „hívja” a színpadra. A holland származású, Marseille-ben és Genfben élő Yan Duyvendak pedig performance-aiban az emberi méltóságot affirmálja, és rámutat, hogy azt milyen mértékben veszélyezteti a mai társadalom.
A záporesők megszűnése után szombaton, a szeles esten a The Q Brothers zenei trupp, a „negyvenéves srácok”, GQ és JQ
már Čortanovcin, a Stanković-villában mutathatták be Shakespeare A két veronai nemes komédiáját (Q Gents). Egy óra tizenöt perc alatt szünet nélkül színészkedtek, rappeltek, ritmikusan mondták a szöveget. Shakespeare-darabok adaptációira hiphop zenét, úgynevezett Add-Rap-Tations-t írnak. Azt vallják, ily módon tiszteletet adnak a drámaírónak, mert olyan történeteket alkotnak, amelyek a mai nézők számára elfogadhatók. Rímes szövegüket eredeti zenéjükkel párosítva adják elő Jackson Doran lemezlovasnak köszönhetően.
Világszerte kreatív műhelyeket szerveznek. Az újvidékieknek is volt alkalmuk részt venni a Művészeti Akadémián tartott műhelyükön szombat délután. GQ és JQ a szeretetet akarják népszerűsíteni, és mosolyt varázsolni a fiatalok és idősek arcára.
A két színész több mint 20 szereplőt alakít anélkül, hogy elhagyná a színpadot, úgyhogy a hip-hop musicaljük nagy zenei és fizikai vállalkozásnak számított.
– A mai előadás gyönyörű tapasztalat volt – mondta Vojin Ćetković népszerű színészünk, aki már amatőrként játszott Shakespeare darabjaiban. – A Stanković-villában a színészek szinte díszlet nélkül játszanak, csak a tehetségükkel, úgy, mint kollégáik Shakespeare idejében. Ez jó ötlet. Elég sok darabot néztem meg itt. Most első alkalommal jöttem a lányaimmal Shakespeare-előadásra. Ez valójában Shakespeare-adaptáció volt. A gyerekeknek eddig elmeséltem Shakespeare ismert műveit – mondta Ćetković.
A sokszínű előadások sorát, a sikeres, nemzetközi rendezvényt vasárnap a Company Berlin produkciója, A velencei kalmár zárta. Michael Günther drezdai születésű, Berlinben élő okleveles színművész rendezte, aki 13 évig számos állami színház színpadán kiváló szerepeket formált meg, 2006-tól szabad művészként, színészként, rendezőként több színház munkatársa.
A bohózatjellegű és a komolyabb hangvételű részek egyaránt voltak hitelesek Günther rendezésében. A komolyabb részeket, amelyek a Shakespeare-darab legszebb szakaszai, a közönség feszülten figyelte. A darab középpontjában a keresztény velencei kalmár, Antonio és a zsidó uzsorás, Shylock közötti konfliktus állt, melynek mozgatórugója az ellentétes piaci érdekeik, valamint a vallás- és kultúrabeli különbségek, tehát a „Másik”-kal való találkozás élménye. A rendező alapos munkája, valamint Kim Pfeiffer, Vera Kreyer, Benjamin Plath, Stefan Plepp, Oliver Rickenbacher és Danuiel Schröder színművészek kiváló alakításának köszönhetően mély üzenetű, pergő előadást láthattunk.
