2024. július 21., vasárnap

Nemzetközi színházi projekttel nyit a szegedi MASZK Egyesület

A jubileumi, 25. THEALTER Fesztivál megrendezésére készülő szegedi MASZK Egyesület felhívást tett közzé színészek, előadóművészek számára a „ Kell legyen valami” munkacímű, nemzetközi együttműködésben készülő színházi előadásban való részvételre. A jelentkezők közül Bojan Jablanovec, a készülő előadás rendezője, a ljubljanai Via Negativa vezetője választja ki az alkotókat, akik részt vesznek a január 5-én induló workshopon. Az együttműködés során a projekt résztvevői Jablanovec vezetésével és a további partnerek által delegált színészekkel egy öt workshopból álló munkafolyamat során, 2015 telén-tavaszán létrehoznak egy előadást, amelyet a partnerek által rendezett nemzetközi színházi fesztiválokon az év folyamán bemutatnak. A magyar aspiránsok mellett szerbiai, bolgár, montenegrói és romániai alkotók dolgoznak együtt január 11-éig Szegeden, majd később Szabadkán, Újvidéken és Temesváron. A projektben partnerként vesz részt a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház/Desiré Fesztivál, a Csiky Gergely Állami Magyar Színház/TESZT Fesztivál (Temesvár, Románia), az INFANT Fesztivál (Újvidék, Szerbia), a Kraljevsko pozorište Zetski dom (Cetinje, Montenegró) és az Informbureau Egyesület/Antistatic Fesztivál (Szófia, Bulgária). Az öt workshopból álló munkafolyamatot követően május 23-án, a temesvári TESZT Fesztiválon láthatja először a közönség az előadást, amelyet 2016 tavaszáig valamennyi partnerfesztivál vendégül lát. A magyarországi közönség júliusban, a 25. THEALTER keretében Szegeden tapsolhat az elkészült produkciónak, a szabadkaiak pedig november végén, december elején a Desiré fesztiválon. „Olyan kollektívaként fogunk dolgozni, amelyben minden résztvevőnek meg kell küzdenie a józan ésszel, a testével, a képzelőerejével, készségeivel és energiájával annak érdekében, hogy meglelje saját értelmét és helyét a színpadon. A projekt minden színésze saját alkotásának szerzője lesz, és ki kell találnia, hogyan használja a testét, az identitását, jelenlétét, energiáját, szavait... Bármilyen színházi kifejezésmód megengedett, a cél az, hogy felfedje a Valódit – hogy lehámozza jelenlétéről a racionalizálás, a szimuláció és a konvenció elfedő rétegeit. Minden résztvevőnek saját magát kell használnia médiumként, egy olyan vászonként, amelyre kivetíti a látott és a nem-látott, az értelmes és az értelmetlen, a szép és az undorító, a privát és a publikus, a valós és a képzelt közötti ellentétet. Azt szoktuk mondani, hogy valamiben hinnünk kell. A projekt során konfrontálódni fogunk hitünkkel, benső isteneinkkel, személyes igazságainkkal.” –– nyilatkozta a készülő előadásról a rendező.