Lajkó Félix hegedű- és citeraművész, valamint Döbrei Dénes táncművész a Lit és Mix könyve című előadással, Félix apjára, Lajkó Nándor matematikatanárra emlékezik. A felújított előadásra holnap 20 órakor kerül sor Kiskunfélegyházán, a Móra Ferenc Művelődési Központban. A Lit és Mix könyve a Nyári Mozi Színházi Közösség produkciója, amelynek a bemutatója 2013-ban volt Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színház Desiré villamosa rendezvénysorozat keretében. Lajkó Félix az előadás kapcsán arról szólt, hogy minden alkalommal valamiben más.
– Dénes apám tanítványa volt Horgoson, az előadásban előjönnek az emlékek, közben pedig citerázok. Minden előadás valamiképpen más, és ebben is lesznek változások. Ugyanakkor maradok a citeránál, amíg pedig zenélek, Dénest nézem, ahogyan táncol. Kölcsönösen inspiráljunk egymást, és mindehhez hozzájárul a vetítés, ami szintén jellemzi az előadást. Valójában mindent kísérek, ami a színpadon történik. Szeretem a Lit és Mix könyvét, más előadásban nem játszom, úgyhogy ezt különösképpen élvezem – mondta a lapunknak Lajkó Félix, akire közvetlenül a Lit és Mix könyve után még két koncertezés vár.
– A Budai vár Oroszlános udvarán lépek fel a Trió formációval 19-én a Mesterségek ünnepén, 20-án pedig Szekszárdon a Folk programmal, a Szent István-napi ünnepségen. Úgy tekintek erre a három napra, hogy ezzel számomra véget ér a nyári turnéidőszak. Szeptember 28-án Varsóban muzsikálunk a lengyelországi Vołosi együttessel, októberben pedig Budapesten lépünk fel. Ősszel és télen általában három-négy koncertem van havonta. Ez pihenésnek számít az idei nyár után, ami eléggé sűrűre sikeredett. Zenéltem Norvégiában, Lengyelországban, Szlovákiában, Erdélyben és számos helyen Magyarországon. Alapvetően mindenhol nagyon jó hangulat volt. Ez mind mögöttem van, és először is a kiskunfélegyházai fellépésünket várom. Nagyon kíváncsi vagyok, hogyan alakul, mert minden bizonnyal ott lesznek apám barátai is – újságolta Félix.
Döbrei Dénest Félixszel való együttműködéséről és Lajkó Nándorhoz kötődő emlékeiről kérdeztük:
– Félixszel régóta együttműködünk, nagy élmény vele lennem a színpadon, de valójában először az édesapját ismertem meg, ő volt a matematikatanárom. Nem könnyű előadást készíteni valakiről, aki ennyire közel állt hozzám. Rendkívül sokoldalú volt, amatőr színházi előadásokat csináltunk, csillagokat vizsgáltunk, előfordult, hogy a horgosi parkban tartott matekórát és írással is foglalkozott. Félix apja köré fűztük ezt a történetet. Sok élményem fűződik hozzá és az akkori tanári karhoz. Egyszer Félix apja megszervezett egy orgonakoncertet a horgosi templomban, majd pedig elbocsájtották mindazokat a tanárokat, akik elmentek a koncertre. Akkoriban épp katona voltam, levelezésekből értesültem erről a történetről. Arra is emlékszem, hogy Horgoson volt egy különleges, óriási göcsörtös fa. Mindenki szerette, habár kígyófának hívták, mert azt tartották, hogy a törzsében kígyó lakozik. Emiatt egyszer valakinek eszébe jutott kifüstölni a belsejét és leégett a fa. Sokan megsiratták. Utána Félix apja becementezte a fa törzsét, aminek újból lettek hajtásai, de már nem kígyózó, hanem egyenes ágak nőttek ki. Nándorral a kapcsolatunk az iskola után is megmaradt, Félixszel ellátogattunk hozzá Kiskunfélegyházára. Az előadást is azért játsszuk ott, mert a halála előtt Kiskunfélegyházán élt. Arra is emlékszem, hogy amikor utoljára meglátogattuk, azt mondta Félixnek, ha megfárad a hegedűtől, vegye elő a citerát. Félixnek a citera volt az első hangszere és megfogadta apja tanácsát. A Lit és Mix könyve így kötődik a citerához. A másik kötődés Szabadka, mert itt találkoztunk Félixszel, és amikor Nyári Mozi fesztivált tartottunk a városban, az apja a napóra körül a város horoszkópját festette meg – emlékezett vissza Dénes, és szólt az előadást érintő változásokról.
– Ez most egy felújítás, amit szintén támogat a Nemzeti Kulturális Alap. Ezúttal nincsenek velünk a Buharov testvérek, de a filmesanyag egy részét megőriztük és hozzáraktunk újat, amelyet a szabadkai Boris Kopilović készített. Eleinte az előadás bonyolultabb volt, most némileg leegyszerűsítettük. Azért lett a címe Lit és Mix könyve, mert amikor készült, Franciaországban nyaraltam, és felfigyeltem a Lit-et-Mixe település táblájára. Ez megragadt bennem. Valójában úgy képzeltük el az előadást, mint egy könyvet, amelynek a fejezetei az előadás során íródnak. Mindig volt nyilvános Skype-beszélgetés is, olyanokat szólítottunk meg, akik kötődtek Félix apjához. Mozaikokból áll össze, és minden alkalommal valami új kerül bele. Ezúttal sem lesz másképp. Nemrég meszeltünk otthon, és a kezembe akadt egy kék mappa, amelyben Félix apjának több mint húsz versére bukkantam. Félixszel már azon is gondolkodtunk, hogy az apja írásait összegyűjtjük és könyv formájában kiadjuk. A versek is belefűződnek az előadásba, filmszerűen jelennek meg. Ezt a felújítást jövő évre terveztük, de a megemlékezés miatt előbbre hoztuk. Szeretnénk Szabadkán is játszani, de a jelenlegi helyzet nem biztos, hogy megengedi. A Nyári Mozi nem kapott támogatást, a fennmaradásért küzdünk. Úgy áll, hogy az Imago Sonusszal Szarajevóba és Ljubljanába utazunk, a Tizenkét téli nappal francia turnéra megyünk, és készítenénk táncfilmet is. Új tervek is vannak, de nem úgy néz ki, hogy megvalósulnak – mondta Döbrei Dénes.
