A bőr elszíneződése, elváltozásai gyakran okoznak esztétikai problémát, mely magával vonja az egyén önbizalomingadozását, nem beszélve arról, hogy ezek a színbéli elváltozások a bőrön gyakran utalnak valamilyen háttéreseményre is. A leggyakoribb ilyen probléma közé tartozik a pigmentfolt, melazma és más hiperpigmentációs elváltozások.
De mi is az a pigmentfolt?
Ezek a foltok a bőrön megjelenő világos- vagy sötétbarna, relatíve gyakori és makacsnak mondható bőrproblémák. Mint ahogy az már ismeretes, a bőr középső rétegében elhelyezkedő pigmenttermelő sejtek, a melanociták azok, melyek napfény hatására elkezdik termelni a bőr színanyagát, a melanint.
De vajon miért van erre szüksége a szervezetnek?
A napból érkező UV-sugarak egyfajta kozmikus sugárként igencsak károsítani tudják a testünket alkotó egyéb érzékeny szerveinket. A természet, gyakorlatilag azért is alkotta meg a bőrt, hogy az megvédjen minket különböző külső behatásoktól, legyen az biológiai, például a fertőzések, kémiai, úgymint savak vagy lúgok, vagy fizikai eredetűek, amilyen a már említett UV-sugárzás is. Amikor egy fényrészecske eléri a bőrünket, nagy energiája révén rögtön elkezdi a szerkezeti és funkcionális molekuláit roncsolni. Erre a roncsolódásra reagál a szervezetünk egyfajta gyulladással. Amikor leégünk a strandon, az természetesen nem ugyanolyan patológiás mechanizmus, mint amikor megégetjük az ujjunkat főzés közben. UV hatására nagy mennyiségű reaktív szabad gyök szabadul fel, s ha a szervezetünk egy szint után ezeket a kártékony részecskéket nem tudja ellensúlyozni a saját antioxidatív rendszerével, kialakul a gyulladással járó válaszreakció. A melanociták erre reagálva kezdik el termelni a melanint, melynek nagyon erős szabadgyök-fogó antioxidáns hatása van. Tehát minél többet vagyunk a napon vagy épp a szoláriumban, annál több káros sugárzás éri a bőrünket, ennélfogva a szerveztünk egyre nagyobb mennyiségű melanint fog előállítani, azaz lebarnulunk. Idővel a bőrünk a melanociták által termelt, majd kis hólyagocskákba pakolt melanint már nem fogja tudni teljesen egyenletesen szétoszlatni a bőr felső rétegében, így alakítja ki a pigmentfoltokat. Bár esztétikai problémáról beszélünk a hiperpigmentációs elváltozások esetén, felhívnám mindenkinek a figyelmét arra, hogy hasonló mechanizmusok révén képesek a különböző bőrdaganatok is kialakulni, tehát figyeljünk oda, mennyit és mikor tartózkodunk a napon!
Nem kell egy sötét szobában leélnünk az életünket, de figyeljünk oda, hogy 10 és 16 óra között ne, előtte s utána csak fényvédő készítményekkel a bőrünkön tartózkodjunk a napon! Ezzel el is jutottunk a pigmentfoltok kezelésének legfontosabb lépéséhez, a megfelelő fényvédelemhez. Használhatunk mi bármilyen kozmetikailag aktív hatóanyagot, növényi kivonatot vagy csodaszert, ha nem védjük meg magunkat az UV-sugárzástól, akkor az a fránya melanin újra s újra termelődni fog. A legfontosabb az, hogy minél többet kísérletezzünk a nappali krémek világában, és próbáljuk megtalálni az igazit. Keressünk különböző könnyedebb állagokat, hiszen azokból nagyobb mennyiséget és sűrűbben tudunk felkenni az arcbőrünkre. Nyári időszakban két ujjhossznyi krémet kell(ene) felvinnünk 3-4 óránként a legalább 30 (bár legjobb lenne 50) SPF faktorszámú termékből, ami valljuk be, szoros együttműködést követel meg az ember és a fényvédője között.
Következő lépcsőfok lehet a pigmentfoltok leküzdésében, ha antioxidáns szérumokkal turbózzuk fel a fényvédő krémünk hatását. Ha a filtereken keresztül át is jut pár százalék UV-sugárzás, legjobb azoknak a káros hatását is kompenzálni ezekkel a szuper, protektív anyagokkal. Ide tartoznak a tokoferolok, azaz az E-vitamin, a Q10 koenzim, különböző növényi kivonatok, mint a zöldtea (ECGC), narancspöttyös páfrány (Polypodium leucotomos), a szintetikus eredetű alfa-liponsav és természetesen a kozmetológiai szupersztár, a C-vitamin is. A C-vitamin és származékai azon kívül, hogy védenek minket a szabadgyök-áradattól, direkt módon is képesek fokozni a kollagéntermelést, mely bőröregedés szempontjából semmiképp sem elhanyagolható dolog.
Megelőzésként használatunk még olyan vegyületeket is, melyek képesek magára a sejtre, azaz a melanociták aktivitására hatni. A pigmentsejtek anyagcseréjük során egy enzim, a tirozináz segítségével hozzák létre magát a melanint. Ha ezt az enzimet valamilyen úton-módon, de sikerül blokkolnunk, akkor hiába jön a napfényre adott gyulladásos reakció, a sejtek nem lesznek képesek elvégezni feladatukat. Biztonságos anyagok közé tartozik az azelainsav, az édesgyökér hatóanyagai és valamilyen értelemben a niacinamid is, bár az utóbbinak a már említett pigmentcsomagok felszínre kerülésében, azaz ennek a mechanizmusnak a megakadályozásában van nagyobb szerepe.
Miért említettem meg azt, hogy az előbb felsorolt anyagok biztonságosak?
Van több olyan kemikália is, mely bár megakadályozza a színanyag keletkezését, közben roncsolják a sejtet is, melyet jobb elkerülni. Bár egyes képviselőik még a mai napig megtalálhatók a drogériák polcain, egyre több kutatás szól arról, hogy ha nem orvosi felügyelet alatt használjuk ezeket az anyagokat, akkor talán jobb lenne őket elkerülni az esetleges következmények miatt. Ide tartozik a hidrokinon, illetve annak természetes változata, az arbutin vagy az Ázsiában népszerűnek számító kodzsisav is.
Feltehetjük a kérdést viszont, hogy mit tehetünk akkor, ha már megvan a baj.
Bár van a tarsolyomban egy-két megoldás, mindenképp azt javaslom, hogy a megelőzésre helyezzük a hangsúlyt, hiszen makacs bőrelváltozás esetén kozmetikumokkal csak nagy odafigyeléssel tudjuk a pigmentfoltokat elhalványítani. Ebben az esetben a célunk az, hogy a már befestett sejteket minél előbb eltávolítsuk a bőrfelszínről. Kémiai hámlasztószerekkel tudjuk ezt megtenni, melyek oldani képesek az elszarusodott bőrsejtek közötti kapcsolatot, így előidézve azoknak a minél könnyebb eltávolítását. Gyakorlatilag bármely hámlasztósav jó lehet erre a célra, úgyhogy inkább a bőrtípusunk és más bőrproblémánk határozza meg azt, hogy melyiket válasszuk közülük. Azoknak, akik pigmentfoltok mellett pattanásokkal is küzdenek, javaslom a szalicilsavat, míg a száraz bőrűeknek a tejsavat ajánlanám. Érzékeny bőrűek csak PHA-savakkal próbálkozzanak, a rezisztensebb és a bőröregedésre fókuszáló társaik pedig nyugodtan használhatnak glikolsavas termékeket is.
Másik nagy hatóanyagcsoport, mely képes elhalványítani a pigemtfoltokat, az a retinoidok csoportja, azaz az A-vitamin különböző származékai. A retinol zsíroldékonysága miatt képes a bőr mélyebb rétegeibe jutni és megsokszorozni a sejtek szaporodásának sebességét. Mivel a bőrünk alulról felfelé regenerálódik, az alsó sejtek, melyek a retinol harására felhalmozódtak, elkezdik letúrni a felső elhalt, illetve pigmentált sejteket. Ezeket az anyagokat csak óvatosan és fokozatosan érdemes bevezetni a mindennapi bőrápolási rutinunkba, hiszen a nem megfelelően kiválasztott regeneráló termék túl is terhelheti a bőrünk megújulómechanizmusait, így gyöngítheti védekezőképességét, újabb pigmentfoltok kialakulásához vezetve.
Ha valaki úgy érzi, elveszett ebben a nagy információáradatban, és nem teljesen világos, milyen terméket, mikor és mekkora mennyiségben érdemes az arcunkra vagy a bőrünk más területére kenni, mindenképp azt javaslom, hogy forduljon gyógyszerész-kozmetológushoz, bőrgyógyászhoz, és kérje ki véleményüket. Ne feledjük, a bőrünk mindennapi ápolása nem csupán esztétikai kérdés, úgy, ahogy a mindennapi fogmosás sem feltétlenül csak a ragyogó mosolyért, hanem fogaink egészségének megőrzéséért végezzük.
(A cikk csak tájékoztató jellegű és nem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
