Az utóbbi időben egyre gyakrabban találkozhatunk a mikrobiom kifejezéssel, főként az egészséggel, életmóddal kapcsolatos írásokban, beszélgetésekben. A tudósok napjainkban is zajló kutatási eredményekkel hívják fel figyelmünket a baktériumok fontos szerepére, melyet az immunrendszer támogatása és az egészségmegőrzés terén játszanak. Nézzük, mi is pontosan az a mikrobiom, és hogyan tudjuk megóvni, ha ilyen fontos számunkra?
A mikrobiom jelentése
A legtöbben úgy hisszük, és valljuk, hogy a legtöbb betegségért vagy megbetegedésért a szervezetünkben lévő baktériumok, vírusok felelnek. Ez így azonban nem egészen helytálló. Nem minden baktérium káros az egészségre, sőt, egyesek kifejezetten szükségesek a szervezet zavartalan működése érdekében.
A mikrobiom a mi komplex ökoszisztémánk, amely a testünk különböző részein található mikroorganizmusokat foglalja magába. Alkotóelemei a baktériumok, az archeák, a vírusok, a gombák és más kórokozók – számunkra hasznos mikroorganizmusok. A mikrobiom mindenütt megtalálható a bőrünkön, a szájüregünkben, az emésztőrendszerünkben és szinte az egész testünk felületén, mégis, legnagyobb hányaduk, feltehetően 95%-uk a gyomorban és a bélrendszerben lakozik.
A mikrobiomot más néven „genetikai lábnyomként” is említhetjük, összetétele minden egyes emberre jellemző, annyira egyedi, akárcsak az ujjlenyomat. Jellegzetessége, hogy megadja egyedi DNS-ünket, örökletes tényezőket, betegségekre való hajlamunkat, és még sok mást. A mikrobiomot alkotó baktériumok mindenhol megtalálhatók, még a saját testünkön kívül is, szinte minden felületen, amelyet megérintünk, amivel kapcsolatba kerülünk.
Tudta azt a lenyűgöző tényt, hogy lényegében több baktérium él bennünk, mint amennyi sejtünk van?
„Minden betegség a belekben kezdődik”
Hippokratész már időszámításunk előtt is vallotta, mennyire fontos a bélrendszer egészsége, de csak a 21. században kezdődő tanulmányok során bizonyosodott be az emésztőszerv-rendszerben lévő jótékony mikroorganizmusok épségének jelentős szerepe az egészségmegőrzésben. Habár számtalan típusú mikróba él bennünk, a legnagyobb figyelmet a tudományos kutatások során mégis a baktériumok kapták. Ma már tudjuk, hogy fontos szerepet vállalnak a tápanyagfelvételben, ezáltal a súlyunk alakulásában, a vitaminszintézisben, az energiatermelésben, egyes gyulladásos folyamatok alakulásában, a szervezet immunválaszában, sőt, újabb kutatások szerint a központi idegrendszerre és az agyi funkciókra is hatással lehetnek.
Mit tudunk tenni a védelem érdekében?
Az egészséges mikrobiom fenntartása kizárólag rajtunk múlik. Támogatása érdekében számos pozitív irányú lépést tehetünk az életmódunkban vagy annak változtatásában.
Az étrend óriási szerepet játszik a bélrendszer egészségének megőrzésében és a mikrobiom jó baktériumainak támogatásában.
Ezért is fontos ügyelni:
- a rostbevitelre,
- a friss gyümölcsök (alma, szeder, áfonya, cseresznye, narancs, körte, szilva, eper) és zöldségek (cékla, sárgarépa, brokkoli, káposzta, karfiol, spenót, borsó, tökfélék),
- a probiotikus ételek (joghurt, kefír) napi fogyasztására,
- fontos a fehérjepótlás (hal, tojás, sovány húsok),
- az egészséges zsírok (kókuszolaj, extraszűz olívaolaj, magvak) és
- a gabonák (csicseriborsó, lencse, hajdina, amaránt, quinoa) bevitelére is.
Miközben az antibiotikumok megszabadítják a szervezetet a „rossz” baktériumoktól, elpusztítják a „jókat” is, ami azt jelenti, hogy csökkentik az immunrendszer működését, és növelik a fertőzések, allergiák és betegségek kockázatát. Idővel a veszélyes baktériumok ellenállóvá válnak az antibiotikumokkal szemben, és szervezetünk a komoly fertőzésekkel nehezebben veszi fel a harcot. Az antibiotikum életmentő lehet, amikor ténylegesen szükség van rá, viszont jelentős kártékony hatása tudatában alkalmazását szigorúan orvosi konzultáció kell hogy megelőzze!
Stresszhatás következtében testünk az energiát nem a fertőzések elleni küzdelemre fordítja, hanem az életben maradáshoz szükséges funkciókra koncentrál. Ez az egyik oka annak, hogy a krónikus stressz rontja az életminőséget. A mozgás azonban természetes úton hozza egyensúlyba a hormonokat, és erősíti az immunrendszert.
Az étrend-kiegészítők használata sem ördögtől való, ha racionálisan alkalmazzuk őket. A Q10 koenzim, az omega-3 zsírsavak, a pro- és prebiotikumok, valamint a szelén és az antioxidánsok (C-, D- és E-vitamin) segítségével megakadályozható a szabad gyökök bélrendszerre gyakorolt negatív hatása, és megőrizhető az egészségért felelős bélflóra zavartalan működése.
Nyitókép: Fotó: Mr. ph. Kiss Laura
