Attól függetlenül, hogy mennyi koronavírus elleni védőoltás elérhető a világon, sőt minálunk, Szerbiában is, sajnos a kollektív immunizációnak a közelében sem járunk, ami megoldást nyújthatna nagyon sok, a pandémiával kapcsolatos problémára. A kollektív immunitás ugyanis pont arra szolgál, hogy megvédjük azon embertársainkat egyes betegségektől, akik nem védekezhetnek a betegség ellen, illetve valamilyen oknál fogva nincs lehetőségük felvenni az ellene készült oltóanyagot.
Ebbe a csoportba tartoznak-e a várandós nők?
Azt már sikerült bebizonyítanunk, hogy az összes, jelenleg kapható vakcina hatásos és biztonságos „átlagos" felnőttek és bizonyos korosztályba tartozó kiskorúak számára is, mely adatok mögött nagyon nagy és komoly kutatások állnak. De vajon a női szervezet, illetve a benne lévő magzat szervezete különbözik-e annyira, hogy féljünk az oltás következményeitől?
Minden gyógyszerkísérletet először laboratóriumi körülmények között végeznek el, különféle sejteken.
Amikor megbizonyosodtak a tudósok arról, hogy a vizsgált anyag e szinteken biztonságos, haladnak tovább ex vivo, azaz szöveti kísérletekre, és ha azokban sem találtak nagy problémát, akkor következhetnek az állat-, majd emberkísérletek. Egy, a PfizerBioNTech vakcinával végzett vizsgálatban a nőstény patkányok négy adag vakcinát kaptak (ez sokszor jóval több, mint az emberi populációban használtak), két adagot a párzás és fogantatás előtt, a maradék két adagot pedig a vemhesség alatt.
Az eredmények azt mutatták, hogy a beoltott nem vemhes patkányok esetében nincs hatás a nőstény állatok termékenységére, sem a morfológiát, sem szaporodási funkciót illetően. Ezenkívül a vakcina nem volt hatással a vemhesség időtartamára, az embriók és magzatok koraszületésére, valamint a magzat morfológiájára, azaz alakjára és a szülés kimenetelére.
A megszületett utódoknak nem voltak sem növekedési, sem fejlődési rendellenességei a laktációs időszak alatt sem. A nőstény patkányok vakcinázása erős immunválaszt eredményezett, nagymértékű antitestválasszal a párzás előtt, a vemhesség és a laktáció alatt, és ezeket az antitesteket a magzatokban és a kölykökben is kimutatták. Ez jó hírnek számít(ott), hiszen ezen eredmények alapján nagyban feltételezhettük, hogy az emberek esetében is hasonló sikereket, pozitív eredményeket érhetünk majd el.
Azért is ilyen nagyon fontosok az e fajta vizsgálatok, mert terhes nőkön nem végeznek klinikai vizsgálatokat, így az oltások hatékonyságára és mindenekelőtt biztonságosságára vonatkozó jelenlegi adatok ebben a populációban korlátozottak. Emiatt zűrzavar és félelem uralkodhat el a várandós és szoptató nők, valamint a terhességet tervezők körében, ami a fiatalok oltottságának alacsony szintjét eredményezheti. Ehhez hozzájárultak a közösségi oldalakon és az interneten 2020 decemberében megjelent, az oltások termékenységre és fogamzási képességre gyakorolt hatásáról szóló hamis információk is.
De vajon mi váthatta ki, nemcsak a laikusok, de még egyes kollégák aggodalmát is ebben a témában? Mint már ismeretes, a vírus egyfajta fehérjén keresztül képes kapcsolódni az emberi sejtekhez, mely fehérje adja a vírus tipikus, koronához hasonló alakját, hiszen az S protein (spike – tüske), a víruson való körbe rendeződése által alakítja ki a koronára emlékeztető formát.
Mivel ez az egyik legfontosabb része a vírusnak, erre az építőkőre alapozva hozták létre a ma is használt oltóanyagok legnagyobb részét. Az aggodalmat a placentában található egy másik fehérje, az úgynevezett sincitin-1 okozta, hiszen ezek az anyagok elméletben nagyon hasonlítanak egymásra.
Ha viszont a szervezet megtanulja, hogy egy bizonyos vírusfehérje ellen igenis küzdeni kell, fennáll a veszélye annak, hogy küzdeni fog a placenta szövetével is, csupán a hasonlóság kiváltotta zűrzavar miatt. Mindenkit megnyugtathatok: ez a gyakorlatban nincs így. Ahhoz, hogy a leírt keresztreakció létrejöhessen, a két fehérje hasonlóságának legalább 35%-osnak kell lennie, és a SARS-CoV-2 vírus S fehérje és a placenta sincitin-1 közötti aminosavszekvenciák tényleges különbsége ennél sokkal nagyobb.
Végül is, ha ilyen reakció bekövetkezne, akkor várható lenne, hogy az összes kapható vakcina, valamint maga a természetes fertőzés is a méhlepényen patológiás elváltozásokat és a vetélések megnövekedett arányát okozná, ami a valóságban egyáltalán nem tapasztalható.
Ha nem végezhetünk klinikai, előre eltervezett emberkísérleteket várandós nőkön, akkor honnan ez a sok adat és bizonyíték? Az oltások tesztelése során nagyszámú nem tervezett terhességet regisztráltak mind az első adag beadása után, mind az alanyok teljes átoltottságát követően is. A vakcinák engedélyezése után sok beoltott nő problémamentesen teherbe esett, ami amellett szól, hogy az oltások nem befolyásolják a fogamzóképességet.
Általános javaslat, hogy a védőoltást a fogantatás előtt adassák be, de a reproduktívitással foglalkozó egészségügyi szakértők azt állítják, hogy a vakcina a terhesség mind a három trimeszterében biztonságos, bár a gyakorlatban, bármilyen oltásról legyen szó, az első trimeszterben általában kerülendő a beadása.
Egy izraeli kutatóközpontban végzett kísérlet során olyan párokat vizsgáltak, amelyek részt vettek mesterséges megtermékenyítési programban. Ennek első lépéseként a programban részt vevő nők egészségi feljegyzéseiből származó adatait elemezték két PfizerBioNTech adag beadása előtt és után. Az alanyoknál olyan paramétereket mértek mint a méhlepénybe befogadott petesejtek vagy a megért petesejtek száma, milyen mértékű maga a megtermékenyítés sikeressége.
Az eredmények azt mutatták, hogy az elemzett paraméterek oltás előtti és utáni értékei között nincs statisztikailag szignifikáns különbség. A kapott adatok szerint az mRNS vakcina alkalmazása nem befolyásolja a mesterséges megtermékenyítési eljárás eredményét sem.
Egy másik egyetemi központ által végzett prospektív vizsgálat azt is kimutatta, hogy mind a várandós, mind a szoptató nőknél az oltás után a kontrollcsoporthoz hasonló immunitás alakult ki, és hogy az antitestek koncentrációja a terhes nők esetében magasabb az oltás után, mint a vírusfertőzést követően. Magas antitestszintet mutattak ki a köldökzsinór vérében, valamint az anyatejben is, s ezen adatok mindegyike arra utal, hogy már születés előtt, illetve még születés után is, az anyatejjel a baba védettséget élvez a koronavírussal szemben.
Tekintettel az oltások biztonságosságára és hatásosságára vonatkozó összes rendelkezésre álló adatra, valamint arra, hogy a Covid–19 fertőzés többszörös kockázatot rejt magában a terhes nők számára, hiszen gyakrabban van szükség kórházi kezelésre és gépi lélegeztetésre, illetve esetükben súlyosabbak lehetnek a szövődmények és fennáll a gyakoribb halálozás veszélye is, a reproduktív egészséggel foglalkozó szakemberek kifejezetten ajánlják a koronavírus elleni védőoltások felvételét a terhes nőknek és terhességet tervezőknek, különös tekintettel azokra, akik szakmájuk jellegéből adódóan ki vannak téve a vírusfertőzésnek, és akiknek nincs súlyos, védőoltás-ellenjavallt egészségi állapota.
(A cikk csak tájékoztató jellegű, és semmiképp sem helyettesíti a szakmai konzultációt.)
