Ha valaki az elmúlt időszakban Palicson járt, bizonyára tapasztalta, hogy a sínek és a Horgosi út találkozásánál teljesen lezárták a közlekedés elől az igencsak forgalmas utat. A város március 16-án kelt közleménye szerint a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának részeként a kereszteződésben végzett munkálatok legalább egy hétig tartanak, és ezen idő alatt a Palicson áthaladó forgalmat alternatív útvonalakra terelik. A település mellékutcáin emiatt kisebb közlekedési káosz alakult ki, ami azonban már talán fel sem tűnik a helybelieknek, hisz július óta nemcsak Palics, hanem Hajdújárás, Királyhalom és Horgos lakói is megtapasztalták, mi mindennel jár egy ekkora horderejű beruházás, egy szinte teljesen új vasútvonal kiépítése. A polgárok természetesen bosszankodnak a nagy forgalom, a tehergépjárművek, az időszakos forgalomkorlátozások, valamint az utakon keletkezett repedések miatt, reményteljesen néznek viszont a beruházásra, hisz tudják, hogy az pozitívan hathat ki az említett települések életére. Ugyanezt várja a beruházástól a politikum is, hisz az új vasútvonal nagyban javítja a polgárok mobilitását, ezáltal a munkavállalási lehetőségeit, bővíti az idegenforgalmi potenciálokat, és természetesen az áruszállítás feltételeit is jobbá teheti.
Folyamatban van a vezérlési és biztonságtechnikai berendezések szerelése (Fotó: Molnár Edvárd)
A vasút Szabadkára nézve életkérdés – ezzel a címmel készített filmet a Vajdasági Magyar Képző-, Kutató- és Kulturális Központ, valamint a Dinovizija, alkotásukat március 20-án Palicson is bemutatták. A filmben a kezdetektől, az 1800-as évek első felétől követhetjük figyelemmel Szabadka vasúttörténetét. A film tanulsága, hogy a vasút biztosítani tudja egy-egy település, régió számára, hogy a centrum része legyen, hogy ne szoruljon perifériára, és hogy a lakosok az egész részének érezzék magukat.
Pásztor István (Fotó: Ótos András)
A filmben Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke, a tartományi képviselőház elnöke elevenítette fel a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának előkészítését.
– A szerbiai kormányzat nagyon hosszú időn át abszolút nem gondolkodott vasútfejlesztésben, mintha nem látnák az európai trendeket, mintha az enyészetnek adták volna át a vasutat. Amikor felmerült a Szeged–Szabadka vasútvonal felújításának ötlete, akkor ez a vonal még működött, de nagyon hosszú menetidővel, kiszámíthatatlanul. 1996 és 1997 fordulóján mind erőteljesebb volt a meggyőződés, hogy a milosevići éra végéhez közeledünk, és megfogalmazódott az igény, hogy legyen egy kész elképzelésrendszerünk, hisz abban reménykedtünk, hogy egy robbanásszerű lehetőségrendszer fog elénk tárulni, és az előrehaladásunk, a közösség előrehaladása attól függ, milyen mértékben készültünk fel arra, hogy az elképzelések és projektek versenyében helytálljunk. 2001-ben elindult egy intenzív együttműködés a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégió keretében, és sor került egy hosszú távú régiós stratégiai dokumentum előkészítésére, aminek része volt a Szeged–Szabadka–Bácsalmás–Baja vasútvonal felújításának ötlete – fogalmazott Pásztor István.
2012–2014 körül fordulat állt be az országos politikában, és korrigálták azt az alapállást, amely korábban meghatározta az infrastrukturális fejlesztések irányát, és felértékelődött a vasút szerepe.
A palicsi vasútállomásnál több vágány szolgálja majd a zavartalan közlekedést (Fotó: Molnár Edvárd)
– 2014 után abba a helyzetbe jutottunk, hogy a Szeged–Szabadka szakasz felújítása bekerült a hosszú távú szerbiai vasúti fejlesztési dokumentumba. Erről a vonalról a Szerbiai Vasutak gyakorlatilag már régen lemondott. A dokumentumot 2014 után revideálták, és az ötletet abba a helyzetbe juttattuk, hogy egyfajta poligonjává vált a két ország közötti kapcsolatrendszer építésének. A vasút 2020 egyik szimbólumává vált. Azt bizonyítja, hogy függetlenül attól, mi minden történt velünk az elmúlt 100 évben, megvan az az életerőnk, ami pusztulásra ítélt ötleteket újra fényes realitássá tud alakítani. Az elmúlt évek arról szóltak a számomra, hogy vajon létre tudunk-e hozni egy olyan helyzetet, amiben reálissá válhat az a célkitűzésünk, hogy a periferiális helyzetből újra a centrum része legyünk – mondta Pásztor István.
Épül az átjáró Palicson a vasút és a főút találkozásánál (Fotó: Molnár Edvárd)
A Szeged–Szabadka vasútvonal felújítása 2021 nyarán vette kezdetét. A szerbiai szakaszon végzett munkálatok várhatóan április végére, május elejére befejeződnek, ami azt jelenti, hogy nagyjából kilenc hónap kellett a 27 kilométeres szakasz felújításához. A felújítás nemcsak a vasútvonal teljes rekonstrukcióját jelenti, hanem a vasútállomások felújítását is.
Kern Imre (Fotó: Ótos András)
Minderről Kern Imre, Szabadka alpolgármestere, korábbi építésügyi, közlekedési és infrastrukturális ügyekkel megbízott államtitkár beszélt a film már említett palicsi bemutatóját követő kerekasztal-beszélgetésen.
– Annak idején a Szeged–Szabadka vasútvonal rekonstrukciójára vonatkozó IPA-projekt az Álmok vasútja nevet kapta, és ez az álom most meg is valósult. A felújítási munkálatok 2021 júliusában kezdődtek el, és most, kilenc hónappal később ott tartunk, hogy április végére, május elejére befejeződnek a munkálatok Szabadka és Horgos között. Egy vadonatúj vasútvonalról van szó, ami megfelel a legmagasabb szintű európai biztonsági előírásoknak. Mára nemcsak a vágányokat helyezték el, hanem hamarosan a felső vezetékek is a helyükre kerülnek, illetve a vezérlési és biztonságtechnikai berendezések szerelése is folyamatban van. Emellett nemcsak arról van szó, hogy építünk egy új vasútvonalat, hanem az építészeti örökségünket is megvédjük, a palicsi, a királyhalmi és a horgosi állomást ugyanolyan formába állítjuk vissza, mint amilyenben annak idején volt – fogalmazott Kern Imre.
A királyhalmi vasútállomás is visszanyeri régi fényét (Fotó: Molnár Edvárd)
A tervek szerint a magyar határig a nemzetközi vonat öt helyen áll meg: Szabadkán a pályaudvarról indul, és a közraktáraknál lesz még egy megálló, majd Hadújáráson, Királyhalmon és Hogoson is felveszi az utasokat. A tervek szerint a menetidő Szegedig valamennyivel több mint 30 percre rövidül, ha sikerül az útlevél- és vámellenőrzést a vonaton megejteni.
Az új síneken a szerelvények 160 kilométeres sebességgel haladhatnak. Az utasszállításban a tervezett óránkénti sebesség 120 kilométer lesz. 2015 óta nincs vasúti közlekedés Szeged és Szabadka között. Ezt megelőzően átlag 35 kilométeres óránkénti sebességgel haladtak a vonatok a szerbiai szakaszon.
Pásztor István elmondása szerint a legújabb tervekben szerepel Horgoson egy intermoduláris terminál kialakítása is.
Aluljáró Palicson (Fotó: Molnár Edvárd)
– Horgoson az ipari zónában szeretnénk létrehozni egy intermoduláris terminált, ami lehetővé teheti, hogy az autópályáról lejöjjenek a kamionok, az emelővel levegyék róluk a dobozokat, ezeket azután felrakják a vonatra, és a vonat áthúzza Szegedre, onnan pedig vagy továbbviszik vonattal Hamburg, esetleg Ukrajna és Oroszország irányába, vagy újra kamionon szállítják tovább. Ez felgyorsítja és kiszámíthatóvá teszi a határátlépést, és ha ez megtörténik, akkor az a 25 hektáros ipari zóna, ami Horgosnál az autópálya mellett van, hamar megtelik, mert raktárak, földolgozó, átpakoló és egyéb logisztikai tartalmak költöznek oda, és ez az egész térség felemelkedését fogja jelenteni – mondta a VMSZ elnöke.
A kerekasztal-beszélgetés során emellett megtudtuk, hogy hamarosan megkezdődhet a Szabadka –Baja vasútvonal építése is. Arról is hallhattunk, hogy a Hódmezővásárhely és Szeged között működő tram train vonal Szabadka felé való meghosszabbításáról is folynak tárgyalások. Mindezzel pedig Szabadka újra egy fontos vasúti csomóponttá válhat.
