Szakemberek szerint a koronavírus-járvány miatt az emberek egyre jobban odafigyelnek az egészségükre, és egyre többen igyekszenek egészségesen élni. A változatos étrend sokat segít az immunrendszerünknek, illetve az egész szervezetünk normális működésében, viszont bizony vannak olyan vitaminok, ásványi anyagok, amelyek szervezetünkbe való bejuttatásához nem elegendő a színes étrend, hanem ezek pótlásához bizony étrendkiegészítőkre van szükségünk.
Az étrendkiegészítőket okosan kell megválogatni és teljesen egyénfüggően (Fotó: Gergely Árpád)
Hogy pontosan mire és mekkora mennyiségben van szükségünk, és hogy fogyasztásuk közben mire figyeljünk oda, arról Katona Gábor szakgyógyszerésszel, doktorandusszal, az Újvidéki Gyógyszerészeti Egyetem tanársegédjével beszélgettünk.
A gyógyszertárak (és nem csak azok) tele vannak különböző vitaminokkal, étrendkiegészítőkkel. A koronavírus megjelenése óta nőtt-e ezek száma, illetve az ezek iránti kereslet? Tudatosabbak lettünk-e az elmúlt időszakban ezek fogyasztását illetően?
Katona Gábor (Fotó: Kakuszi Elvira)
– Általánosságban megállapíthatjuk, hogy egyre többen lettek a prevenció hívei. Az emberek a megelőzésre próbálják fektetni a hangsúlyt, ami pozitív fejlemény, hiszen mi is arra igyekszünk felhívni a figyelmet, hogy sokkal könnyebb megelőzni a bajt, mint kezelni a betegséget. A prevenciónak is megvannak a határai, amit a koronavírus miatt a 2020 elején történt pánikhelyzetben sokan átléptek.
Az étrendkiegészítőket jobb, ha gyógyszertárakban vásároljuk (Fotó: Gergely Árpád)
Nem lehet vitaminokkal, ásványi anyagokkal vagy étrendkiegészítőkkel megakadályozni a fertőzést. A szervezetünket viszont fel lehet készíteni, hogy jobban reagáljon a fertőzésre, és gyorsabban kilábaljunk belőle. A tanulmányok, amelyek a különböző étrendkiegészítőkkel foglalkoztak, és azok megfázásra gyakorolt hatását vizsgálták, semmilyen gyógyszerszerű hatást nem mutattak ki, hanem azt állapították meg, hogy azok egyszerűen csak lecsökkentették a betegség lefolyását. Javasolnám a különböző étrendkiegészítőkhöz való kritikus hozzáállást, mivel ezek nem gyógyszerek, nem minősülnek gyógyszernek, és az engedélyeztetésük is egyszerűbb. Ha azt érezzük, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy milyen vitaminokra van szükségünk, mindenféleképp kérjük ki gyógyszerész vagy orvos véleményét. Éppen ezért én ragaszkodnék ahhoz, hogy ezeket az étrendkiegészítőket a gyógyszertárban vásároljuk, és kerüljük ki az interneten beszerezhetőeket.
Melyek azok a vitaminok, amelyek utánpótlására feltétlenül szükségünk van, amit csak a táplálékon keresztül nem tudunk a szervezetünkbe juttatni?
– Elsőre a D-vitamin jut eszembe, ami a különböző olajos halakban, vajban, magas zsírtartalmú ételekben jelen van, de ezek fogyasztása nem tudja pótolni télen az alacsonyabb UV-sugárzás miatti kevesebb D-vitamin-termelődést a szervezetünkben. D-vitaminra mindenféleképpen szükségünk van. Kozmetológusként itt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a szoláriumozás nagyon káros, és ennek során nem termelődik D-vitamin. A D-vitamin jól felszívódik, és nyugodtan szedhetünk belőle esettől függően 500–2000 egységnyit naponta főétkezés után. A zsírban oldódó vitaminok a zsírszövetben tudnak raktározódni, viszont a vízben oldódóak esetében a felesleget elveszítjük az anyagcserénk által. Utóbbiak közé tartozik a C-vitamin, valamint a B-vitamin csoport, úgyhogy ezek pótlására szükség lehet. Viszont előbbiből sem kell nagyon túlszednünk magunkat, elegendő 250–500 miligramm naponta.
A védőmaszkot egyre többen viselik az utcán is
Melyek a legfontosabb vitaminok, ásványi anyagok, amelyek szerepet játszhatnak az immunrendszerünk felerősítésében?
– Az imént említett D-vitamin fontos komponense az immunrendszerünknek, hiszen felerősítheti például az olyan sejtek hatását, amelyek fel tudják falni az ellenséges kórokozót, vagy segítenek olyan anyagok előállításában, amelyek baktericid hatással rendelkeznek. Az A-vitamint is meg kell említeni, ami segít érzékenyebbé teszi az immunrendszerünket a fertőzésekre. Emellett az összes antioxidáns hatással rendelkező étrendkiegészíegészítő fel tudja készíteni a szervezetünket, hogy a legjobb állapotban legyen felső légúti fertőzések esetén. Az ásványi anyagok alapjáraton nem rendelkeznek antioxidáns hatással, de elengedhetetlen komponenst képeznek egyes enzimekben, amelyek viszont antioxidánsak, mint például a cink, szelén, réz.
Létezik-e vitamin-túladagolás, és ha igen, mik a tünetei és hogyan lehet orvosolni azt?
– Ahogy létezik hipovitaminózis, ami például a skorbutot eredményezheti, létezik hipervitaminózis is, amikor túladagoljuk a különböző vitaminokat. A vízben oldódóakat nehéz túladagolni, azoknak legfeljebb akkut tünetei vannak, ha például valaki 10–15 ezer egység C-vitamint szed be, járhat laza széklettel, illetve a B-vitaminok esetében különböző bőrelváltozások keletkezhetnek. A zsírban oldódó vitaminok túladagolása sokkal valószínűbb, hiszen a májban és a zsírszövetben fel tudnak halmozódni. Ezek közé tartozik a D, A, E és a K-vitamin. Ez utóbbira különösen oda kell figyelni, hiszen befolyásolni tudja a véralvadást. Ha valaki véralvadásgátló terápián van, mindenféleképpen konzultáljon az orvosával a K-vitamin bevitelét illetően, hisz egy komoly dologról van szó, és ilyenkor az orvosok fel szokták hívni a páciensek figyelmét bizonyos ételekre is, amelyek több K-vitamint tartalmaznak.
A reklámokban folyamatosan találkozunk például magnéziumot, cinket és egyéb anyagokat tartalmazó készítmények hirdetéseivel. A kérdésem egyszerű: Higgyünk a reklámoknak? Tényleg olyan fontosak és tényleg olyan egyszerű a pótlásuk?
– Én a változatos táplálkozás híve vagyok. Télen is próbáljunk idényjellegű zöldségféléket és gyümölcsöket fogyasztani. De természetesen nem ellenzem a szuplementációt sem, viszont az étrendkiegészítőket nagyon okosan kell megválogatni, és teljesen egyénfüggően. A magnézium és a cink esetében például fontos, hogy azok milyen formában vannak jelen, hisz nem mindegy, hogy adott ásványi anyagot milyen alakban juttatjuk a szervezetünkbe. Ezt úgy kell elképzelni, hogy egy adatot felvihetünk egy cédére vagy egy pendrive-ra is, és hiába van ugyanaz az adat mindkét hordozón, ha a mi készülékünk nem tudja befogadni az adott adathordozót. Ezért nagy árkülönbségek lehetnek az étrendkiegészítőknél, és a gyártók sokszor játszanak a mennyiséggel és a minőséggel, ezért ezek esetében kérdezzük meg mindig a gyógyszerészt, hogy mik a tapasztalatai.
A boltokban, piacokon különféle ízesítésű és tartalmú pezsgőtablettákat kínálnak nekünk. Ezek valóban biztosítani tudják a szükséges vitamin-, ásványianyag- stb. szükségletünket?
Nem csak az idősek vannak veszélyben, hanem minden korosztály
– A pezsgőtabletta az egy gyógyszerforma, és őszintén szólva én még nem láttam csúcsminőségű vitamint gyártót, aki pezsgőtabletta formában kínálja ezeket a készítményeket. A pezsgőtablettákat ráadásul nehéz megvédeni a levegőtől, fénytől, oxidációtól, és nem vonhatjuk be azokat, ahogy a tabletták esetében tesszük, ráadásul nehezebben tudjuk befolyásolni a hatóanyagok felszabadulását.
Fiatal vagy idős korban kell-e jobban odafigyelni a megfelelő anyagok bevitelére?
– A vitaminok definíciójuk szerint olyan anyagok amelyek kis mennyiségben, de nélkülözhetetlenek a testnek a normális fiziológiás működéshez, tehát ha valamelyikhez nem jutunk hozzá, hiánybetegség alakulhat ki. Ilyen értelemben mindegy, hogy idősről vagy fiatalról van szó, mindenkinek szüksége van vitaminokra. Ezek mennyiségi és minőségi eloszlása viszont eltérő a különböző korcsoportoknál.
Az utóbbi években (évtizedben, évtizedekben) felgyorsult élettel megnövekedett szervezetünk igénye a korábban említett anyagok iránt?
– Ma már a szervezetünkbe bevitt ételek nem tartalmaznak olyan mennyiségű és minőségű vitaminokat és ásványi anyagokat, mint korábban. Emellett általánosságban megfigyelhető, hogy sokkal kevesebbet rágunk, és sokszor kerüljük a rostban dús táplálékokat. Amikor megemlítjük az étrendkiegészítőket, mindenki a vitaminokra, ásványi anyagokra gondol, habár az utóbbi időben azt is megtudtuk, hogy milyen fontos szerepe van a mikrobiomnak, tehát a beleinkben és az emésztőrendszerünkben található jótékony baktériumoknak, illetve ezek arányának. Az utóbbi időben az derült ki, hogy nemcsak antibiotikumkúra esetén kell a pro- és prebiotikumokat, valamint az e kettőt ötvöző szimbiotikumokat szednünk, hanem ugyanúgy, ahogy sokan mindennap szedik a C-vitamint, ezekre is szükségünk van. Ha nem fogyasztunk elegendő erjesztett ételt, például joghurtot, túrót, tejfölt, különböző savanyított dolgokat, vagy nem elég rostban gazdag a táplálékunk, vagyis nem fogyasztunk elegendő nyers zöldségfélét, teljes kiőrlésű gabonát, és csak erősen feldolgozott ételeket eszünk, akkor nem juttatjuk be a szervezetünkbe ezeket a jótékony baktériumokhoz. A szervezetünk jó működéséhez ezek pótlására van szükségünk.
