Több mint nyolcvan év után ismét Magyarország ad otthont szeptember 5–12. között a sokszínű, valamennyi korosztály lelki és kulturális igényeit kielégítő programsorozatnak, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusnak (rövidítve NEK, illetve IEC2020). Az eseményt eredetileg 2020. szeptember 13–20. között készültek megtartani Budapesten, de a járványhelyzet miatt elhalasztották.
Az 1881 óta rendszeresen – az utóbbi időben négyévente – megszervezett rendezvényen a katolikus egyház tanítása szerint az oltáriszentségben jelen lévő Jézus Krisztust hirdetik és ünneplik. Az 1800-as évek végén Európában számos ország kormánya egyházellenes volt, ezért a kongresszusok akkor azt voltak hivatottak kifejezni mind a politikusok, mind a tömegek felé, hogy az egyház jelen van, él. Idővel változott a helyzet: már nem erődemonstrációról volt szó, hanem a helyi közösség ünnepéről. Bevezették a Statio Orbis kifejezést, hogy ráirányítsák a figyelmet az Eucharisztia megünneplésére, és az áldozás került a középpontba.
Magyarországon 1938 májusában tartották a 34. Eucharisztikus Világkongresszust, de egy évvel korábban Óbecse is egy nagy jelentőségű esemény házigazdája volt: 1937. augusztus 14. és 16 között Egyházmegyei Eucharisztikus Kongresszus volt a városban. Az eseményről az 1985-ben Teleki Béla, Gärtner István és Dupák András által közösen szerkesztett, a város magyar közösségének teremtő munkáját bemutató Becse történelméből című – pár hónappal később már „nemzeti és vallási gyűlöletet" szító „profasiszta és kleronacionalista" kiadványnak minősített, ezért az újvidéki Felső Bíróság által terjesztéstől eltiltott és megsemmisítésre ítélt – kiadványban Dupák András számol be részletesen a Becsei Járás című hetilap tudósításai és saját emlékei alapján. Írása így kezdődik:
„Amikor a lelkeket a világi élet elvonja hitük, vallásuk eleven gyakorlásától, amikor a lelkek belemélyednek a világi dolgok hajhászásába, s mikor már-már elfeledkeznek katolikus keresztény voltukról, akkor a Gondviselés megálljt parancsol. Van, amikor egy szimpla eseményt, van, amikor egy megrázkódtatást, van, amikor egy rendkívüli ünnepséget bocsát a lelkek fölrázására. Így történt ez 1937-ben, amikor az Úr hatalmas Tenyere az Egyházmegyei Eucharisztikus Kongresszus megrendezését Óbecsére lendítette és Óbecse hívő seregét a hit és a vallásos élet lázának elmélyítésére sarkallta."
A város egész közössége hónapokon át készült az eseményre: volt, aki díszített, volt, aki kongresszusi érmeket és tájékoztató programokat árult házanként, más a felajánlott szálláshelyeket írta össze – volt olyan ház, ahol 15 vendéget fogadtak. Lovasbandérium alakult az ünnepségre és Kröll Antal hatalmas transzparensképet festett a szentségimádó angyalokkal, amit a templomtornyon reflektorok világítottak meg. Több helyen diadalkapuk álltak az ünnepség ideje alatt, a fölvonulások útvonalát pedig virágfűzérek, állami és pápai lobogók díszítették.
Az ünnepélyes püspöki szentmisét a Tisza-parton felállított sátoroltáron mutatták be (diakónus az 1944-ben vértanúhalált halt Petrányi Ferenc Becse-belvárosi esperes-apátplébános és dr. Eggert Jakab apatini esperes-apátplébános voltak, szubdiakónus Csizofszky István alsóvárosi plébános és Körmöczy Ambrus belvárosi káplán volt), és a Polgári Magyar Dalkör is fellépett. Délután a díszbandérium vezette be a kongresszusi körmenetet 32 fehér lovon, egyes községekből háromszáz lobogóval, 15 ezernyi magyar, német és bunyevác hívővel, százöt pappal és teológussal. A kongresszus zárórendezvénye a Jairus leánya című előadás volt, amelyre 3000 ülő- és 2000 állójegy kelt el. A Buzás Ede vezényelte filharmonikus zenekar és a Cziráky Fetter Imre vezette énekkar is remekelt a Tisza-parti töltésen felállított színpadon.
„Úgy a hatóság, mint a jelenlévő papság a nagyszerű rendezvényt dicsérte. De nemcsak külsőségeiben volt felejthetetlen az ünnepség, hanem a lelkek mélyén is – a mindennapi élet küzdelmei után – elmélyülés, megbékélés és szeretet tükröződött az embereken s egy időre, mintha lelkileg nemesedtek volna."
Az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus szeptember 5-én ünnepélyes megnyitóval, szentmisével és tömeges elsőáldozással veszi kezdetét a budapesti Hősök terén. Az egyhetes rendezvény programkínálatában szabadtéri szentmisék, koncertek, kiállítások, előadások, tanúságtételek, történelmi városnézés, családi programok követik majd egymást. A NEK programjainak jelentős része a Hungexpón lesz. Kiemelt program lesz szeptember 11-én este a Kossuth téri, Erdő Péter bíboros által celebrál mise és eucharisztikus, gyertyás körmenet. A kongresszus szeptember 12-i zárónapjának Statio Orbis ünnepi miséjét a Hősök terén Ferenc pápa fogja celebrálni.
