Szalagos, lyukas közepű, édes és sós, töltött és töltetlen – nincs még egy süteményünk, melyet ennyiféleképpen készítenénk. Erdélyi neve pánkó, a Felvidéken siskának, a palócok pampuskának nevezik, Baranya néhány községében huppancs a neve, Borsodban és a Bodrogközben krepli.
A farsangi fánkot már az ókori rómaiak és görögök is ismerték, igaz, a ma pufók finomságként ismert édesség akkoriban hosszúkás, száraz csemege volt, amit mézzel vagy halszósszal ettek. Élesztős tésztából először a középkorban sütöttek fánkot olajban az arabok, de még ők sem tettek bele cukrot, hanem sütés után édes szirupba forgatták. A 15. században Európában is megkezdte hódító útját a fánk. Tésztája ekkor még megegyezett a kalácséval, gombával, hússal, zöldséggel töltötték, csak később rejtettek édes aszalt gyümölcsöt, lekvárt, túrót a közepébe. A magyarok a csörögét vagy forgácsfánkot már a török megszállás idején ismerték, nevét – ami a kisült tészta csörgésére-zörgésére utal – már a 16. században feljegyezték. Szélesebb körben a XIX. században terjedt el a fánk, amelynek eredettörténetét franciák és németek egyaránt jegyzik.
A francia legenda szerint Marie Antoinette francia királyné egy farsangi álarcosbálról kiszökve elvegyült a városi bálozók tömegében, s egy utcai árustól vásárolt egy fánkot; nagyon ízlett neki, a fánksütő mestert az udvarába vitte, és a süteményt felvette a királyi lakomák fogásai közé. A német verzióban egy Krapfen nevű bécsi pék temperamentumos özvegye egy vita hevében az egyik türelmetlenkedő kuncsaft fejéhez akart vágni egy maroknyi kenyértésztát, ami a tűzhelyen forrósodó zsiradékban kötött ki – ennek a véletlennek a jóvoltából született meg az első fánk, amit a bécsiek azóta is Krapfennak neveznek.
Csilla fánkjai nem pillekönnyű sorozattermékek
A fánkevők földje – így is hívják Amerikát. Amerikába a fánkot holland telepesek vitték magukkal. Az amerikai fánk, a donut rengeteg színben, ízben és töltelékkel készül, boltok, cukrászdák szakosodtak a sütésére és árusítására. Arról, hogy a lyuk a fánk közepén hogyan keletkezett, több elmélet is létezik. Az egyik szerint egy holland hajószakács vágott először lyukat a kiszaggatott tésztákba, mivel megelégelte, hogy a közepük nem sült át eléggé, egy másik szerint viszont a hajó hatalmas viharba került, és a kormánykerék küllője szúrta át a tésztát, amit aztán így sütöttek ki.
Csilla nem spórol a jó alapanyaggal
A 24 éves óbecsei Koós Csilla a nagymamájától tanult fánkot sütni. Az Újvidéki Egyetem Technológiai Karának szénhidráttartalmú-élelmiszeripari mérnöki szakirány abszolvens hallgatója Fankrofna néven nyitott oldalt a legnagyobb közösségi felületen, nem mindennapi fánkjait ott lehet megcsodálni.
„Az egyetemen a péksütemények ipari előállításáról tanultunk, laboratóriumi körülmények között készítettük el őket és minőségellenőrzést is végeztünk: amit a nagymama tudott, azt tudományosan megmagyaráztuk az egyetemen. Nagyon fontos például a minőséges alapanyag: rossz hozzávalókból jó süteményt nem lehet készíteni – erre én is nagyon odafigyelek." Csilla hagyományos liszttel dolgozik, mert Vajdaságban ezt szeretik, de ha extra igény (cukormentes, gluténmentes változat) merülne fel, Csilla azt is teljesítené.
Ez nem nyalóka, hanem fánk
A fiatal fánkmesternek ugyan elkészült a diplomamunkája, de néhány vizsgát még le kell tennie. A tanulás mellett mindig szakít időt a fánksütésre is, mert ezzel a hobbijával nem csak a kreativitását éli ki, de a fánkok segítenek neki elgyászolni decemberben elvesztett, szeretett nagymamáját is. Amióta elmerült a fánksütésbe, vendégségekbe, ünnepségekre is fánkokkal érkezett, majd a barátai unszolására megszületett a Fankrofna oldal is.
„Az első megrendelésemre pontosan emlékszem: március volt, és halloween témájú fánkokat kértek tőlem. Azóta csak szaporodnak a megkeresések, és én boldog vagyok tőle, nem fogy el a kedvem akkor sem, ha egy nap 70–80 fánkot kell kisütnöm, díszítenem, és ezért hajnali 4–5-kor kell kelnem. Engem a megrendelő visszajelzése, de maga a munka is feltölt."
Népszerű a pálcikás fánk
A legtöbben a hagyományos, porcukros, dzsemes változatot kérik, pedig a fánkok ízesítésének, díszítésének és tálalásának csak a képzelet szab határt: Csilla fánkja lehet szív vagy négyzet alakú, pálcikára tűzött vagy táblára akasztott, tortatálcán vagy háromemeletes állványon kínált és celofánba csomagolt is.
„Én papírdobozban szállítok, és nagyon fontos az, hogy ha messzebbre utazom, ne száradjanak ki vagy a melegben ne olvadjanak meg a fánkok. Sokat adok arra, hogy a fánkjaim olyan minőségben, frissességben érkezzenek meg a megrendelőhöz, ahogy a kezem közül kikerültek. Az egyetemen dolgozik egy professzornő, aki az ipari csomagolással foglalkozik, tőle kértem ehhez tanácsot, ami be is vált." Csilla egyre több megkeresést kap egész Vajdaságból. Ha hétvégére érkezik egy nagyobb vidéki megrendelés, akkor interneten meghirdeti az útvonalat, amelyre fölfűzi a kiszállításokat.
Születésnapi „fánktorta”
Bár a nagymamával sokat tüsténkedett a konyhában, és az evés az egész család életében fontos szerepet tölt be, Csilla eredetileg nem élelmiszeripari, hanem gyógyszeripari mérnöknek készült.
„Akkor jöttem rá, hogy váltanom kell a technológiai karon belül, amikor elkezdtem kutatómunkával foglalkozni, és megismerkedtem a mentorommal, dr. Sörös Zita professzorral – ő vezetett be az élelmiszeripar világába. Életem legjobb döntése volt a váltás: ki tudtam teljesedni, és nagyon élveztem a gyárlátogatásokat. A nagymamával rendre megbeszéltük a gyakorlaton megismert recepteket. Mérhetetlenül büszke volt rám, hogy boldog egyetemista vagyok..."
Formájában, ízében, tálalásában is sokféle lehet a fánk
Csilla boldogsága egy fánkozóval lenne teljes, bár elmondása szerint üzleti tudása ehhez még nincs, a Prosperitati Vállalkozz Vajdaság! online platformján lévő modulok segítségével próbálja bővíteni ez irányú ismereteit, és a forráshiány problémájával is meg kell majd küzdenie.
„A saját vállalkozásom beindítása előtt szeretnék egy cég alkalmazottjaként is tapasztalatot szerezni. A diploma megszerzése után szeretnék munkába állni, hétvégente pedig fánkot sütni. Remélem, hogy nálunk is népszerű lesz a fánk, és ki fogok tudni teljesedni ebben a munkában. A legkedvesebb megrendeléseim a gyerekeknek szólnak: az ő örömükért a fánkdíszítésre szánt tripla időt sem sajnálom!
Zavarba ejtő fánkbőség
A speciális díszítéseket saját kezűleg készítem fondantból. Az ilyen egyedi megrendelésekben benne van a megajándékozott személyisége, benne vagyok én és a megrendelő is: ez a közös boldogság számomra jóval több egy egyszerű fánkkészítésnél." Csilla novembertől januárig egy ösztöndíjnak köszönhetően Szegeden lesz szakmai gyakorlaton. Az ösztöndíj megszerzése előtt volt egy állásajánlata is, amire a szegedi lehetőség miatt végül nemet mondott. Nem sokkal később jelezte a cég: számít Csillára, ha visszatér.
„Ennek nagyon örültem, mert én itthon szeretnék maradni – engem még Újvidéken is honvágy gyötört. Amióta abszolvensként ismét itthon vagyok, már tudom, hogy nem szeretnék innen sehova elmenni, és mindent meg fogok tenni azért, hogy itt boldoguljak. Úgy érzem, én csak itthon tudok harmóniában élni."
Ahány, annyi féle
FÁNKBABONÁK
Számos babona fűződik a fánkhoz. A Szerémségben például azért készítették, hogy a vihar el ne vigye a háztetőt. A hagyomány szerint minél több fánkot eszünk farsangkor, annál több lesz a termés.
Mivel a fánkon körbefutó szalag a jegygyűrűt is szimbolizálta, a lány fánkkal kínálta a kiszemelt fiút, a fánkfelezés pedig viszonzott szerelmet jelentett. Szokás volt pénzérmét is a fánkba rejteni, ami a gazdagságot jelképezte. Mikor az apa először mutatta be fiát a vendégeknek, akkor csörögével kínálta őket.
