A Hercegovinából származó és az egyik legmódosabb és legismertebb vajdasági családdá lett Dunđerskiak három évszázad alatt óriási vagyonra tettek szert. Kastélyuk volt Kölpényben, Dunacsében, Istvánvölgyben és Törökbecsén is, de mind közül a legpompásabb az Óbecse közelében lévő kastély. A nyolcvanas évektől szállodaként működő műemlék jellegű épületet nem kívánja tovább bérelni és üzemeltetni a PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinát. Bogdan Dunđerski nagybirtokos állami védelem alatt álló kulturális hagyatékának a további sorsáért sokan aggódnak.
A Dunđerski család Hercegovinából, Gacko környékéről származik, a 17. században érkeztek Szabadkára, innen kerültek a18. század elején, a Rákóczi-szabadságharc után Szenttamásra, és a vagyon alapjait itt vetette meg Gedeon Dunđerski. Három generáció alatt léptek a nagybirtokosok sorába: a családi örökséget fia, Sándor és unokája, Bogdan Dunđerski, az óbecsei kastély építtetője is tovább gyarapította, aki már 2600 hold földet birtokolt.
Bogdan Dunđerski 1910 és 1918 között a magyar parlament képviselője volt, de Bácskának a Szerb–Horvát–Szlovén Királysághoz való csatolása után már nem foglalkozott politikával. Amikor a terület visszakerült a Magyar Királysághoz, ismét a magyar parlament behívott képviselője lett (1942–1943), de az országgyűlés vitáiban nem vett részt: képviselői tekintélyét arra használta fel, hogy a kritikus politikai helyzetben segítse az itt élő szerbek életét.
Művelt és büszke úr volt, szerette a lovakat, a jó bort, a szép nőket és a művészeteket is. Soha nem nősült meg, életében két nő töltött be meghatározó szerepet: egyikük a birtok kovácsmesterének a menyasszonya, Mara volt, akit 21 hold földdel váltott ki a jegyesétől – ő volt a birtok háziasszonya. Másik szerelme Marica volt – ő a férfi belvárosi házának lett a háziasszonya.
A KASTÉLY
Aleksandar Karađorđević 1919-es agrárreformja után sok vajdasági földbirtokoshoz hasonlóan Bogdan Dunđerskit is megfosztották földjei egy jelentős részétől. 57 éves volt, amikor dacból belekezdett az óbecsei kastély építésébe – így akarta megmutatni a világnak, hogy továbbra is van mit a tejbe aprítania. Arról is gondoskodott, hogy az építkezést titkok övezzék, a legenda szerint ugyanis a kastély terve csak az ő fejében létezett, a róla készült tervrajzok állítólag akkor készültek el, amikor a kastély már állt. Hogy fokozza az építkezést övező rejtélyességet, csehországi építőmestereket fogadott fel, akik nem tudták kikotyogni a Dunđerski-kastély titkait.
Az építkezés 1919-től 1923-ig tartott. Az Óbecse és Topolya közötti úton Óbecsétől 14 km-re található 65 hektárnyi területen kastély, ménes, kápolna, kiskastély, park, medence és kiszolgáló épületek találhatók. Bogdan beutazta Európát, megcsodálta az osztrák és a francia kastélyokat, és azok szépségét meg akarta idézni óbecsei birtokán is – ezzel magyarázható a különféle építészeti stílusok – a barokk, a romantika, a neoklasszicizmus – keveredése.
A kastély parkjában a Szent Györgyről elnevezett kápolna ikonosztázionjának a képeit barátja, Uroš Predić, az egyik legnagyobb hatású szerb realista festő festette, aki a kápolna és a kastély tervezésében is segített. Bogdan Dunđerski 1943-ban hunyt el, és ebben a kápolnában nyugszik. A két jó barát úgy tervezte, mindketten itt lelnek majd örök nyugalomra, de a festőművész 1953-ban halt meg, amikor már a kastélykápolna nem működött. Még a halála előtt a kápolnából elektromos központot akartak csinálni, ezt Uroš Predić akadályozta meg Moša Pijade közbenjárásának köszönhetően. Az 1930 és 1935 között épült kápolna ma kiemelt jelentőségű kulturális műemlék.
A kastélyszállóban a vendégszobák és apartmanok mellett három díszterem és egy szalon van, de az eredeti bútorokból szinte semmi nem maradt meg. A második világháború után a bútorok nagy részét, a festményeket, az ékszereket, a szőnyegeket, a kristálycsillárokat ellopták, a medence márványburkolatát lefejtették, és a kastély termeiben egy időben birkák tanyáztak. A kápolnát 1993 végén kifosztották, amiért a zentai Jugoslav Katićot (1963) vonták felelősségre, de az ügyben a Partizan labdarúgóklub egykor népszerű kapusa, Petar Borota is dicstelen szerepet játszott: négy ikont 3950 márkáért adott el egy belgrádi képkeretezőnek – állítása szerint fogalma sem volt róla, hogy lopott kincsekről van szó. Az ötödik ellopott ikon, az Ima a Getszemáni kertben azóta sem került elő. 2008-ban ismét elloptak négy felbecsülhetetlen értékű ikont a kápolnából.
CSODALOVAK OTTHONA
Bogdan Dunđerski lovakkal is foglalkozott, időnként 1400 darab telivér is a tulajdonában volt. Messze földön híres ménesének egyik legismertebb lova a Fantast nevű telivér volt – amikor a birtok igazgatásával megbízott kombinát szállodává alakította át a kastélyt, erről a lóról nevezték el. Fantast rendkívül sikeres ló volt, nagyon sokszor nyert futamot, 1932-ben pedig hármas koronát szerzett, azaz minden olyan versenyt megnyert, amit angol telivérek számára szerveztek. Dunđerski a birtokán temette el Fantastot, a paripa koponya- és combcsontját pedig azóta is ereklyeként őrzik a kastély egyik vitrinjében.
Miodrag Milić egykori zsoké rengeteg történetet tud az itteni lovakról, az egyik szerint 1981-ben is született egy ígéretes kanca, amely először a Kincsem nevet kapta. Miután a magyarok jelezték, hogy ez a név már foglalt, az óbecsei Kincsemből Kincses lett, és ő is sok versenyt megnyert.
A magyar csodaló, Kincsem legjobb barátja egy cica volt, nélküle nem is volt hajlandó versenyezni. Hasonló legendája az óbecseieknek is van: a Welsh Arrow nevű ló egy kecskegida nélkül nem volt hajlandó rajthoz állni, ezért minden versenyre vele együtt kellett szállítaniuk barátját, a kecskét is.
A birtokon lévő ménesben már nincsenek versenylovak, áttértek a tenyészutódok nevelésére. Az ország legkeresettebb tenyészcsődöre, a Trinidad nevű angol telivér is Óbecsén található. Ebből az amerikai vérvonalból mindössze két ló van Európában.
GAZDÁRA VÁRÓ HAGYATÉK
Bogdan Dunđerskinek nem voltak utódai, ezért az óbecsei birtokot a Matica srpskára hagyta örökül, de a háború utáni Jugoszláviában a szerb nemzet árulásaként ítélték meg korábbi parlamenti képviselőségét, ezért ingatlanait elkobozták. A PIK Bečej Mezőgazdasági Kombinátra a megalakulásakor, a hetvenes években bízták rá az állami tulajdonba került, elhanyagolt birtokot. A kastélyt 1983-ban alakították át szállodává, melynek pincéjében étterem is működik. A kombinátot 2015 decemberében megvásárolta az MK Group, amely a birtokot is tovább igazgatta, most azonban úgy döntött, hogy nem kíván többé vendéglátással foglalkozni. A birtokra, amely éveken át rendezvények, konferenciák, majálisok, újévvárások, kirándulások és esküvők kedvelt helyszíne volt, és ahova évente 35–40 ezer ember látogatott ki, hamarosan lakat kerül. A különleges kastély sorsáért sokan aggódnak, féltik az enyészettől. Bár a birtok és a kastély nem az önkormányzat tulajdona, a község vezetői a tartományi és a köztársasági kormány illetékeseivel, valamint a Matica srpska képviselőivel mielőbb megoldást szeretnének találni a problémára – azt remélik, ha hosszabb távú bérleti lehetőséget ajánlanak fel az érdeklődő(k)nek, akár már nyárra lehet új üzemeltetője a kastélyszállodának.
A Matica srpska 2012-ben kérvényezte a második világháború után elvett tulajdonának a visszaszármaztatását, de a kérvényt mindkét fokon elutasították. A közigazgatási bíróság viszont helyt adott az intézmény keresetének, így az eljárást újra le kell folytatni. A vagyon visszaszármaztatásáig az intézmény nem rendelkezhet a kastély felett, de ha visszakapja, azt Bogdan Dunđerski végakaratának megfelelően szeretnék majd hasznosítani. A földbirtokos mezőgazdasági iskolát álmodott óbecsei birtokára.
A szálloda és az étterem március elsején zár be, de a lovarda egyelőre továbbra is várja a látogatókat.