Minden szeptember elején az autósportok szerelmesei lélekben egy észak-olaszországi kisvárosban gyűlnek össze. A Monzai Királyi Parkban 1922. szeptember 3-án gyújtották be először Európa leggyorsabb versenygépeit, és ezzel felavatták Olaszország nemzeti versenypályáját. A nyitófutamot sok száz verseny követte. 1950-től az autósport királykategóriája is itt versenyez. A Ferrari hazai versenypályáján számos rekord született és dőlt meg. A Sebesség szentélyeként is ismert pálya talán legemlékezetesebb F1-es futama a 2003. évi volt, amikor Michael Schumacher megnyerte a máig legmagasabb átlagsebességű futamot (247,59 km/h).
A versenypálya árnyékában fekszik Monza városa. Kevésbé ismert, de annál szebb. Több mint kétezer éve épültek itt cölöpökre az első házak. Feljegyzések szerint a város összesen 32 támadást vert vissza történelme folyamán, de mára csak a Porta d’Agrate maradt meg az ókori Monzából. Idővel a területet lecsapolták, és Lombardia legerősebb városává vált. Volt időszak, amikor még Milánótól is fejlettebb, gazdagabb volt.
A város rengeteget köszönhet Theodolinda lombard királynőnek, aki a bontakozó katolicizmus gazdag mecénása volt. 595-ben felépítette a Keresztelő Szent Jánosnak szentelt bazilikát, a mai Monzai dómot. A dóm bejárata felett van egy dombormű, amely Theodolindát és férjét ábrázolja, valamint mellettük kőbe van vésve Krisztus megkeresztelkedése is, ahogy azt a művész 1400 évvel ezelőtt megörökítette. A dóm belsejét felbecsülhetetlen értékű freskók díszítik, de a legértékesebb éke mégsem freskó, hanem a Corona ferrea, vagyis a Lombardiai Vaskorona.
Nevét a vaspántról kapta, ami meghatározza az alakját. A keresztény hiedelem szerint Krisztus keresztre feszítésekor használt szeget olvasztották be, abból öntötték a koronát. A nyolc centiméter átmérőjű vasabroncsot hat aranylap fedi és huszonkettő drágakő díszíti. Feltehetően egy nagyobb korona része lehetett. A korona a lombardok, majd a későbbi Itáliai Királyság szimbóluma, koronázási ereklyéje lett. Ezer éven keresztül a mindenkori német-római császár gyakorolta a hatalmat Itália felett is. Ők kivétel nélkül a Vaskoronával koronáztatták magukat Itália királyává. Harmincnégy további lombardiai király fejét is díszítette a Vaskorona, de Napóleon is viselte. Legutoljára Habsburg-fejen volt, 1836-tól.
Theodolinda korából több kincset is őriz a Museo Serpero. Itt pihen egy a VI. században készült korona, egy fésű és egy legyező, amelyeket a város legnagyobb asszonyának tulajdonítanak. A múzeum vitrinjében van egy aranyozott tyúk hét csibéjével (Lombardia hét tartományának jelképei), melyeket Theodolinda irányít és tart egyben. Az itáliai nagy építkezések idejére tehető az Arengario építése is.
A XIII. században épült épület a városi tanácsnak adott otthont sok száz éven keresztül. Különleges ismertetője a földszinti árkádsor. Harangtornyát később építették hozzá. Évszázadokkal később, a barokk idején Mária Terézia megbízásából és pénzéből épült a tágabb környék legszebb palotája, a Villa Reale. A Habsburg Birodalom egyetlen női uralkodója fia számára építtette a palotát, aki Lombardia kormányzója volt.
A palota a Monzai Királyi Parkban áll. A 688 hektáros park körbe van kerítve fallal vagy kerítéssel, és az Európa legnagyobb bekerített parkja cím viselője. A kontinensen csak három tőle nagyobb városi park van.
