A történet szerint a mai Tunézia területéről érkező pun katonák majd’ 1500 évvel ezelőtt hódítani indultak az európai kontinensre. Mindannyiuk tarisznyája tele volt datolyával. A szétköpdösött magokból gyönyörű pálmafák lettek. Később a mai Marokkó területéről áttelepült berberek kezdték rendezni az addigra parkká vált fákat, hogy itt is legyen egy csipet igazi Afrika. Így alakult ki Európa legnagyobb pálmaligete.
Itt kétezer éve csak pálmák nőnek
A La palmera imperial
Öntözőrendszer az arabok idejéből
Egy magánkert
A botanikus kert
Az ezeréves pálmaliget ma több mint 200.000 pálmafa otthona. A park néhány évszázaddal ezelőtt élte fénykorát. Ekkor mintegy 100.000-el több példány élt itt – igaz jóval nagyobb területen, mint ma. Az ipari forradalom idején megérkezett a vasút, ennek rengeteg pálma látta kárát. Ma a pálmák száma körülbelül megegyezik Elche lakosainak számával, de hogy pontosan hány fa van, azt mindenkor misztikum övezi. Valencia és Murcia között, Spanyolország legmelegebb éghajlatú vidékén több ezer éve élnek datolyapálmák, de 500 körül termésük miatt már tervszerűen is termesztették őket. A liget mai alakja csak fél évezreddel később alakult ki. A muszlim kertépítő mesterek az évszázadok alatt igazi oázist hoztak létre – tavakkal, csobogókkal és öntözőrendszerekkel, mindezt az arab világot idéző díszes csempékkel tarkítva. Elche, a spanyol város mára körbenőtte a ligetet, így az nem terjeszkedhet tovább. A komplexum több magántulajdonban lévő ligetből és egy több hektáros köztéri parkból áll, de az utcák többsége is joggal nevezhető parkoknak. A központi parkban a két kilométernyi rendezett ösvényt végigjárni a perzselő már-már afrikai vidéken több órás program. De nincs két egyforma pálmafa, nincs két egyforma ösvény, nincs két egyforma datolyafüzér.
Nagyböjt az Elche-i katedrálisban
A legnagyobb ilyen liget Európában
Elche főtere
Van a parknak egy botanikus kertje, ahol a világon élő szinte összes pálmafaj néhány példánya helyet kapott a sok százféle kaktusz, trópusi és egzotikus növény mellett. Egyszer Sisi magyar királyné is ellátogatott a ligetbe. Elvezették egy hatalmas fához, amely annyira megtetszett neki, hogy úgy döntött: nevet szerez neki. A kertgondnok azonnal elnevezte császári pálmának. A Sisit kedvelő turisták ezrei azóta is elzarándokolnak ide minden évben, hogy megcsodálják a La palmera imperialt. A datolya különlegessége, hogy pár évtizedes korában hét szimmetrikus oldalhajtást növesztett, amelyek ma is Sisire emlékeztetik a látogatókat. Már akik megtalálják azt az egyet a 200.000 között. A pálmák maximális életkora két-háromszáz év, így néhány nemzedék már elhalt, de több tízezer fiatal csemete várja a környék faiskoláiban, hogy áttelepítsék őket az öreg és beteg példányok helyére. A liget így továbbra is alakul és formálódik, alkalmazkodik az adott kor igényeihez. Ma például már van benne ingyenes internet-hozzáférés, zenepavilon, kalandpark és pálmamúzeum is.
A városi park
Az ősi pálmaliget Európa legnagyobb ilyen jellegű parkja, mégis kevesen ismerik. Pedig 2000 óta a Világörökség része is. Sokáig haszonnövényeket termesztettek az árnyékot adó hatalmas pálmák árnyékában, de mezőgazdasági jelentősége mára elveszett. Napjainkban inkább kulturális és turisztikai szempontból fontos és érdekes Spanyolország és a kontinens számára. Húsvét előtt rengeteg pálmalevél-szállítmány indul Elchéből Európa számos városába. Virágvasárnapra az egész országba és a keresztény világba küldenek pálmaágakat az elchei pálmaligetből.
