Bírta mondani. Számomra úgy tűnik, hogy rövid idő alatt rendkívüli gyorsasággal terjedt el a magyarországi sajtóban a bír ige sajátos használata, pontosabban a bírta mondani szókapcsolat. Rendszerint politikai vonatkozású írásokban fordul elő, amikor a szerző nem ért egyet valamely kijelentéssel. Ilyenkor gunyoros stíluseszközként alkalmazza. Gyakrabban lehet találkozni vele írott szövegben, de elhangzik már az elektronikus médiumokban is. Nem is biztos, hogy a „kezdő újságolvasó” azonnal érzi az irónia szándékát, de ha tovább olvassa a cikket, egyértelművé válik számára a bírta mondani tartalma. Innentől pedig amikor rábukkan erre a szókapcsolatra, eleve tudhatja, hogy egyet nem értést fejez ki az írás, sőt éles vitára utalhat.
Lássunk néhány példát különböző honlapokról!
A Párbeszéd frakcióvezető-helyettese ki bírta mondani a következő mondatot: ha a béke eléréséhez az kell, hogy „szankcióval sújtsák az energiahordozókat” is, akkor ezt a lépést is meg kell tenni. – …amikor aranyszájú Sztálin elvtárs a fáma szerint azt bírta mondani, hogy „Az emberek problémát okoznak. Nincs ember, nincs probléma.” – A Miniszterelnökséget vezető miniszter azt bírta mondani: nem nagyon néz tévét, legfeljebb fociközvetítést. – Dacos duzzogással azt bírta mondani Magyarország gázembargót elutasító szilárd álláspontjára reagálva, hogy hazánk eltárolt gázmennyiségének legalább felét oda kellene adni a rászoruló európai államoknak. – Brüsszel múlt heti, kerítésellenes álláspontja után most itt az újabb „gyöngyszem”: az ENSZ menekültügyi főbiztosa tegnap azt bírta mondani, hogy a határai megvédése érdekében minden erőforrását mozgósító Lettországnak változtatnia kellene a hozzáállásán és be kellene engednie a migránsokat. – Ezt bírta mondani: a megnyitóra sem ment el, azt hazudta, hogy a romok és a mocskos drogtanya eltörlése „barbár diktatúra”!
A bírta mondani gunyoros szókapcsolatot akár enyhítő szándékúnak is tekintethetjük – bár ebben a szándékban kételkedem – azokkal a kifejezésekkel szemben, amelyek helyettesíthetnék: „képes volt azt mondani”, „nem szégyellte azt mondani”, „volt képe azt mondani” stb.
Ha azonban a bír ige szótári értelmezésére tekintünk, azt olvashatjuk: „Van ereje ahhoz, hogy valamely terhet tartson, viseljen, hordjon, vagy valamit elviseljen, kiálljon, valamit (el)végezzen.”
Nem tűnik úgy, hogy esetünkben ilyesmiről lenne szó. Helyenként azonban akad arra utaló jel, hogy Arany János balladájából származóan „újították föl” a kifejezést: Ötszáz, bizony, dalolva ment / Lángsírba velszi bárd: / De egy se birta mondani / Hogy: éljen Eduárd.
Az Arany-versben azonban a bírta mondani ebben a tagadó formában megfelel az ige szótári jelentésének. Mondhatnánk, hogy a bárdoknak nem volt lelkierejük ahhoz, hogy föláldozva erkölcsi tartásukat, dicsőítsék a zsarnok királyt. Úgy tűnik viszont, hogy a mai használata nem tette gazdagabbá vagy színesebbé a sajtónyelvet.
Szemrebbenés vagy szempillantás? Mostanában igen gyakran találkozhatunk a sajtóban a szemrebbenés alatt szókapcsolattal, pedig okkal hihettük, hogy a pillanat, a nagyon rövid idő érzékeltetésére a szempillantás alatt kifejezés szolgál. Néhány példa: Egy szemrebbenés alatt vége is lett ennek a könyvnek. – A ChatGPT a legújabb trend, szemrebbenés alatt elérte a 10 millió felhasználót. – Csak egy erős nyomás, és egy szemrebbenés alatt egyforma darabok terülnek az asztalodon. – Töltsd fel notebookodat egy szemrebbenés alatt. – Fél kézzel nyitod, csukod szemrebbenés alatt. – Minek az öröm, ha egy szemrebbenés alatt elmúlik.
Ugyanakkor állandó kapcsolatnak tűnik a szemrebbenés nélkül kifejezés: Levi szemrebbenés nélkül verte át a fiúkat. – Szemrebbenés nélkül eladta a talált mobiltelefont egy tiszaújvárosi lakos. – Tóth Bertalan szemrebbenés nélkül vette fel a csok tízmilliós támogatását. – …akik szemrebbenés nélkül megszavazták a parlamentben a 13. havi nyugdíj elvételét.
Az értelmező szótárban egyebek mellett ezt olvashatjuk a szemrebbenés szóról: A szemhéj(ak)nak egyetlen, hirtelen, apró mozdulata, (meg)rándulása. Főként ebben a szókapcsolatban: Szemrebbenés nélkül: (átvitt értelemben is) a) rendületlen nyugalommal, bátorsággal; izgalmát, félelmét vagy általában érzelmeit el nem árulva. Szemrebbenés nélkül tűrte a szidalmakat. b) lelkifurdalás, szégyenkezés nélkül. Szemrebbenés nélkül hazudik. Szemrebbenés nélkül állta az érdeklődést, mely az úton tolakodóan követte. (Kosztolányi Dezső)
Éppen azért, mert a szemrebbenés nélkül szókapcsolat leggyakrabban átvitt értelemben használatos, úgy tűnhet, hogy „alkalmatlan” a pillanat kifejezésére, vagy legalább szokatlan. A szótárban fölsorolt példák között nem is található olyan, amelyben az alatt névutóval együtt szerepelne a szemrebbenés. Ha mégis azt vennénk alapul, hogy a szemrebbenés is egy pillanat alatt történik, valójában kifejezheti ezt a nagyon rövid időt. Kiderült, hogy nem is új keletű ez a jelentése, hiszen Móricz Zsigmond már 1922-ben a Nyugatban közölt egyik novellájában így ír: „Mintha szemrebbenés alatt elmúlt volna minden, vége volt ködnek, csöndnek, kisütött a nap és meghalt a mese.” Tíz évvel később pedig a Kalangyában ez olvasható: „Mindez egy szemrebbenésig tart, de a morajlás üvöltéssé dagad, majd dörgéssé fajul.” Igaz, hogy itt nem névutós szerkezet szerepel, de a pillanat kifejezésére szolgál. Lehet, hogy régen gyakoribb volt a szemrebbenés alatt kifejezés, aztán háttérbe szorult, mostanában pedig ismét divatossá vált.
