Egy éve már, hogy életünket felforgatta egy láthatatlan ellenség, egy vírus, amely világjárványt okozott. A bezártságot, a családok kapcsolattartási nehézségeit, az emberi kapcsolatok átalakulását, sőt a gazdaság hanyatlását, a munkanélküliséget, az oktatás megváltozását zúdította ránk, és hosszan sorolhatnánk, hogy még mi mindent. Még mindig vannak azonban olyanok, akik fittyet hánynak a járványügyi előírásokra, és sokszor nem tartják be a legalapvetőbb szabályokat sem.
Bizonyára sokakban megfordult már az a kérdés, hogy milyen személyiségek azok, akik továbbra is felelőtlenül viselkednek. Erre próbálnak rávilágítani különböző kutatások is. Eddig két tudományos kutatást jegyeznek, amelyek arra keresik a választ, hogy milyen a kapcsolat a személyiségjegyek és az emberek reakciója között a korlátozásokat és a védőmaszkok hordását illetően. A kutatók feltárták, hogy azoknál az egyéneknél, akiknek a személyiségét az ún. „sötét triád” (a machiavellizmus, a pszichopátia és a narcizmus) vonásai jellemzik, kisebb a valószínűsége, hogy betartsák a korlátozásokat, és alkalmazzák a járványellenes eljárásokat. A Lengyelországban elvégzett kutatások a pandémia alatti védekezési eljárásokhoz alkalmazkodó és nem alkalmazkodó viselkedést kutatták 18–78 évesek körében. Arra is rákérdeztek (1-től 4-ig terjedő válaszadási lehetőséggel), részt vennének-e megelőző tevékenységekben, mint amilyenek a fertőtlenítés vagy a tartalékok felhalmozása. Azok a kísérleti személyek, akik a „sötét triád” személyiségjegyeit mutatták, nagyobb mértékben halmoztak tartalékokat, és kisebb mértékben vettek részt a megelőző intézkedésekben. Emellett gyakrabban hittek abban, hogy érzékenyebbek a vírusfertőzésre, ugyanakkor kevésbé hittek a saját intézkedések eredményességében, ami magyarázza az előbbiekben vázolt viszonyulásukat, miszerint kevésbé hajlandóak a megelőző intézkedések betartására, például a gyakori kézmosásra és a lakóhelyen kívüli utazások korlátozására. Egyszerűen azért, mert aggódnak ezen intézkedések negatív aspektusai miatt, nem tudják számításba venni az azokból eredő hasznosságot. A cikkíró szerint a kutatás eredményei lényegében megegyeznek egy előző kutatás eredményeivel, amely megállapította, hogy az ilyen személyiségjegyekkel jellemezhető egyének hajlamosabbak arra, hogy impulzívabbak, rövidlátóbbak, versengőbbek és rizikós viselkedésűek legyenek, emellett magatartásuk még a rossz egészségügyi eredményességgel is összeköthető, mint amilyen a rövid élettartam.
Egy másik, Varsóban elvégzett kutatás eredménye szerint a megelőző intézkedések betartása összefüggésben van az alacsonyabb szintű machiavellizmussal, pszichopátiával és narcizmussal. Ugyanakkor a helyzet egyéni percepciója, megélése is nagy hatással van arra, hogy betartjuk-e a járványmegelőző intézkedéseket, vagy sem. Leszögezték a kutatók azt is, hogy a rivalizálás, a másokkal való alacsony szintű törődés, a cinizmus és a hatalomra vágyás tökéletes hangulati vihart idézhet elő, amely ahhoz vezethet, hogy a személy nem viselkedik az elvárások szerint és adekvát módon.
Azt hiszem, hogy ezek a kutatások csupán kezdeti lépések, és csak egy kicsivel többet tudtunk meg annál, mint amit már eddig is ismertünk. Annak érdekében, hogy eredményesebbek legyenek a járványellenes intézkedések, tovább kellene kutatni – nálunk is, a mi közösségünkben – ezt a mindenki számára nagyon fontos kérdést: ki és miért nem tartja be az előírásokat.
