Hétfőn délután Magyarkanizsán a CNESA OMI előadótermében tartották meg az I. Assist szakmai konferenciát, melyen a jelenlevő szerbiai, magyarországi és romániai edzők öt előadást hallhattak, melyek mindegyike kiválóan sikerült, s nem mellékesen igen sokat lehetett tanulni belőlük. Apró Attila, a házigazda, aki egyben a szervező is volt, rövid bevezetőjében ecsetelte a konferencia szükségességét és célját, s tette mindezt úgy, hogy átadta a saját tapasztalatait, melyeket a tanulmányutakon szerzett. Apró felhívta a figyelmet a cseh U16-os válogatott gyors és pontos játékra, valamint egy fiatal szerb fiúra is, akit Filip Đuričićnak hívnak, s aki szerinte óriási tehetség, amit az is alátámaszt, hogy már az amszterdami Ajax is szeretné leigazolni. A szervező azért tartotta fontosnak a konferencia megszervezését, mert az új ismeretek mellett erőt meríthetnek az előadások tartalmából a szürke hétköznapok átvészelésére, s természetesen új kapcsolatokat is kialakíthatnak a klubok egymás között. Az előadások között Zsoldos Ervin és Mészáros Kriszta halk, fülbemászó megzenésített versekkel kultúrértéket csempészett a sportemberek lelkébe.
A labdarúgásról mondták
• Minden lövést egy gondolat kell, hogy megelőzzön. (Denis Bergkamp)
• Nem elég csak célozni, el is kell találni. (Olasz közmondás)
• Régebben a különféle formációkban hittem, ma a játékosaimban hiszek. (Sven Göran Eriksson)
• A labdarúgást mindig úgy kell játszani, hogy támadó és szép legyen, vagyis, hogy mindig látványos legyen (Johann Cruyff)
• Amikor vége a játéknak, a király és a gyalog is ugyanabba a dobozba kerül. (olasz közmondás)
Az első eladó a mindössze 16 éves, szegedi Militár Iván volt, aki fél éve tagja a felcsúti Puskás Ferenc Labdarúgó Akadémiának. Iván tíz éve focizik, s úgy véli, abban, hogy valakiből játékos váljon, nagy szerepe van azoknak az edzőknek, akik az első pár évben foglalkoznak a labdarúgókkal. A szegedi együttes egykori játékosa elmondta, hogy különböző elméletek vannak arról is, hogy egy 7 és 12 év közötti labdarúgónak mennyi tétmeccsen kell pályára lépni. Míg Magyarországon igen sok találkozón szerepelnek a fiatalok, addig Hollandiában a gyerekek alig játszanak tétre menő meccseket, inkább a technika elsajátításával és a különböző kombinációk begyakorlásával töltik az idejüket. Az utóbbi időben bebizonyosodott, hogy a vidéki futball akadémiák mennyire fontosak egy ország labdarúgásának fejlődésében. A Puskás Akadémiára nem kerülhet be mindenki, ugyanis van egy felvételi beszélgetés is, s aki ott nem felel meg az elvárásoknak, az intelligenciája nem éri el a kívánt szintet, azt nem veszik fel.
Papp Károly, a polar team system alkalmazója, előadásának címe Pulzuskontroll a labdarúgásban (YoYo vagy Beep módszer) volt, s látszódott, hogy az előadó nemcsak Magyarországon, hanem Európában is az egyike azoknak az embereknek, akik nagyon járatosak a témában, hiszen a 45 perc alatt az edzők figyelme egy pillanatig sem lankadt. Papp elmondta, hogy nagy megdöbbenéssel tapasztalta, amikor a Real Madrid játékosai egy nappal szerdai Bajnokok Ligája mérkőzés előtt úgy kezdték az edzést, hogy 25 percig farteleket (lassú-gyors-sprint-lassú-gyors-sprint) futottak, hiszen ezt a legtöbb szakember nem ajánlotta. Az erőnlét történetét ő 1966-ra vezeti vissza, amikor az angliai világbajnokságon a házigazdák kitalálták, hogy a beadásokkal, az ütközésekkel, a győztes párharcokkal képesek felvenni a harcot a technikai fölényben levő válogatottakkal szemben. Próbálkozásukat siker koronázta, hiszen megnyerték a vb-t, amit se előtte, se utána nem tudtak megismételni. Papp úrnak volt szerencséje NB I-es labdarúgók pulzusát mérni mérkőzések során, s bevallotta, volt olyan játékos, akinek a pulzusa sosem ment 186 fölé, de olyannal is találkozott, akié a 180-at se érte el. Ez az iram egy öregfiúk bajnokságának felel meg... Akik nem értették, hogy lehet méterre pontosan lemérni egy labdarúgó futóteljesítményét a pályán, azok Papp előadásából megtudhatták, hogy van egy ProZone nevű számítógépes program, amely bekamerázza az egész játékteret, s így nagyon pontos adatokat kapunk. Nem olcsó dolog, hiszen 10 millió forintba kerül, s Magyarországon egyedül az Újpest rendelkezik ilyennel. Papp elemezte a magyar bajnok és egy európai élcsapat találkozóját, s érdekes mód a két együttes futómennyisége, vagyis a mennyiségi munka megegyezett egymással. A különbség csak az volt, hogy az ellenfélnél a dinamikus munkavégzés kétszer volt nagyobb a magyar csapatétól. „Néha a legegyszerűbb megoldás a legjobb” – mondta Papp, amire az a bizonyíték, hogy a németek fitnesz edzője a 2006-os világbajnokság előtt úgy végeztette a speciális erőnléti edzéseket a játékosokkal, hogy gumikötelet kötött a derekukra, s valaki hátulról próbálta őket visszahúzni. Ennek az lett az eredménye, hogy a német csapat, amely úgy indult a vb-nek, hogy a negyeddöntőbe jutás is siker lenne, végül bronzérmes lett.
Zoran Kuntić, aki a Ferencvárossal Bajnokok Ligáját is játszott, már az elején elnézést kért, hiszen 12 év alatt nem sikerült megtanulni – szerinte – jól magyarul, ennek ellenére végig magyarul beszélt. Elmondta, hogy az edzői karriert nem szabad a játékos pályafutásra alapozni, két külön szakmáról van szó, s hiába volt valaki jó játékos, ha nem tanul, ha nem vizsgázik, akkor sose lesz belőle edző. Kuntić labdarúgó pályafutása végén a Ferencváros ifijeivel 12 év után magyar bajnokságot nyert, ami azóta sem sikerült a csapatnak, s az ottani tapasztalata az volt, hogy a magyar fiatalok későn, 18 évesen mentek először a konditerembe, míg szerinte erre már 15 évesen sor kellene, hogy kerüljön (kizárólag szakfelügyelettel). Az agárdi Sándor Károly Labdarúgó Akadémiáról úgy véli, tökéletes, de az a hibája, hogy túlzottan zárt világot alkot, az ottaniaknak nem lehet se barátjuk, se barátnőjük. Amikor felkeresték a Ferencvárosból, hogy próbálja meg kiharcolni a feljutást az NB I-be, elvállalta a kihívást, de később rá kellett jönnie, naiv volt, mivel csak kilenc forduló volt hátra, a labdarúgók az alapozást mással csinálták végig, és az akkori „szelek” sem éppen a Ferencváros feljutását segítették. Ami az utánpótlás nevelést illeti, Kuntić elmondta, jó barátja, Korpa Zoltán a Nottingham Forrestnél dolgozik, s tőle tudja, hogy Angliában a fiatalok csakis fekete focicipőben járhatnak edzésre. Majd ha játékosokká válnak, kötnek jó szerződést, akkor vehetnek maguknak sárga, aranyozott, fehér, lilás cipőket, de addig kizárólag feketében léphetnek pályára. Ha már Angliánál tartott, akkor Kuntić megemlítette Gulácsi Péter, a Liverpool labdarúgójának nevét, aki szerinte öt éven belül Európa egyik legjobb kapusa lesz. Ami a magyar és a szerb fiatalokat illeti, Kuntić egy nagy különbségre hívta fel a figyelmet: míg Magyarországon nincs vezéregyénisége a csapatnak, addig Szerbiában az öltözőben vezéregyéniségből legalább tizenegy van...
Tomislav Sivić, az őszi idényt a 8. helyen záró Kecskemét vezetőedzője bevezetőjében elmondta, hogy az, akinek az elnök pénteken odaadja a papírt, melyen a szombati mérkőzés kezdőcsapata szerepel, az az ő szemében nem tréner. Szerinte a labdarúgóknak nem kell, hogy szeressék az edzőt, arra ott vannak az edző gyerekei, felesége, édesanyja, a focistáknak tisztelniük kell a trénert. Elmesélte, hogy játékos korában odaszólt az edzőjének:
– Szeretnék valamit kipróbálni. Lehet?
– Lehet. Menj el a közeli cukrászdába, próbáld ki, milyen a baklava...
Sivić úgy véli, a labdarúgásban egy szabály van: az, hogy nincs szabály! Hinni kell abban, amit csinálunk, persze ez csak úgy sikerülhet, ha már az elején eldöntjük, mit jelent számunkra a foci., milyen utat választunk céljaink eléréséhez a számtalan lehetőség közül. Ha ez megvan, akkor már könnyű. Sivić nem hagyta szó nélkül a nemrég megrendezett szerbiai rangadót, a gólnélküli döntetlennel véget ért Vojvodina–Partizan mérkőzést, amelyen egyetlen egy kapura lövés sem volt a 90 perc alatt. Szerinte ez egyértelműen annak a jele, hogy Szerbiában nincs munka, nincs taktika, s, ha ez így folytatódik, akkor az a kevés néző is hátat fordít a focinak.
Zárszóként talán csak annyit, hogy azok a meghívottak, akik nem jöttel (k) el, tényleg bánhatják, mert az utóbbi időben egyre több konferenciával ellentétben, a hétfői előadásokon aki megjelent, tanulhatott újat, hallhatott érdekeseket, s jól is érezte magát. Apró Atilla elmondta, hogy még két, ehhez hasonló konferenciát szerveznek majd, ahol már nemcsak elméleti, hanem gyakorlati részek is lesznek, s a három előadás tartalmát egy dvd-n eljuttatják azoknak, akik legalább két konferencián jelen lesznek. A II. assist szakmai konferencia tervezett időpontja 2009.01.04.
