Nagy meglepetések játéka

A ma kezdődő olimpiai játékokról tartottak kerekasztal-beszélgetést a tusnádfürdői 33. Bálványosi Nyári Szabadegyetem szerdai napján a Buzánszky Jenő nevét viselő sportteraszon. Nagy Tímeával, a Halhatatlan Magyar Sportolók Egyesületének elnökével, kétszeres olimpiai párbajtőrbajnokkal, Bujdosó Imre olimpiai és világbajnok kardvívóval, valamint Vereckei Ákos kétszeres olimpiai bajnok és hatszoros világbajnok kajakozóval Kovács „Kokó” István olimpiai, világ-és Európa-bajnok ökölvívó, tévés személyiség beszélgetett.

Elsőként arra kerestek választ, mennyire lehet igaz az a komoly, sportújságírók által is megerősített vélemény, miszerint az idei ötkarikás játékokon a magyar olimpiai csapatnak (amely több mint 180 főből áll) nincs százszázalékos, toronymagas favoritja. Korábban Milák Kristófot vagy még előbbről Hosszú Katinkát tartották abszolút aranyérem-esélyesnek, míg a 2024-es ötkarikás játékokon, bár benne van a dobogó legfelső fokának lehetősége, de toronymagas favorit nincs.

Vereckei úgy véli, nem kell leírni Milákot, biztos befutó lehet most is, csak valami olyan újszerű dolgot csinálhat, amit talán nem szeretett volna megosztani a közvéleménnyel. Hozzátette: eddig egy versenyen sem okozott csalódást sem magának, sem pedig a közönségnek. A kajak-kenu esetében Kopasz Bálint nevét emelte ki, aki Tokióban K1 1000 méteren aranyérmes lett, és most is abszolút befutóként tekint rá, hiszen az elmúlt három évet egyeduralkodóként végigversenyezte, törés nem látszott a teljesítményében és a felkészülésében. Sőt, Vereckei úgy veszi észre, Kopasz még jobban beérett Tokióhoz képest, viszont attól fél, hogy erre a versenyszámra nagy hatással lehet az azt megelőző páros indulás.

Nagy az egész magyar olimpiai küldöttségről úgy gondolja, lehetnek nagy meglepetések, de sajnos kudarc is lesz, hiszen ez vele jár. Egyetértett Kokó és a sportújságírók azon véleményével, hogy ebben a pillanatban nincs olyan versenyző, aki százszázalékosan elhozza az aranyérmet, de pont ez a jó az idei olimpiában, hogy kicsit más, mint a többi.

Bujdosó, talán túl naivan is, de tíznél több aranyéremre számít – árulta el beszélgetésen kívül Kokónak, majd ezt a titkot a nagyszámú közönséggel is megosztották. Annak ellenére, hogy a szakértők véleménye szerint biztos, hogy bebetonozott arany nincs, az ő prognózisa tizenkét magyar arany. „Úgy legyen” – hangzott a közönség soraiból, és tapsviharral díjazták ezt a kijelentését.
Kokó arról is kérdezte vendégeit, szerintük mennyire vette el a játéknak a szépségét az, hogy egyre nagyobb teret kap a kényszeres eredményszerzés, a túlzott szabályrendszer, az igen szigorú doppingvizsgálat. Vereckei véleménye szerint nagy hatással van rá, és visszagondolt az első olimpiájára, ahol kicsit szabadabb volt a versenyzés, de például a 2020-as tokiói olimpián már túl volt szabályozva minden, mintha egy laktanyában lett volna az ember. Nagy úgy véli, kellenek a biztonsági intézkedések, viszont amit nagyon sajnál, és ennek „áldozata” is lett egy magyar párbajtőrvívó, az a jelenléti ív. Ez röviden annyit tesz – fejtette ki –, hogy minden sportolónak be kell regisztrálnia, hogy éppen hol tartózkodik, és nemcsak az olimpián, hanem egész évben jelezni kell, hogy például moziba vagy randevúra ment az adott személy. Bujdosó úgy gondolja, hogy az élsportolóknak mindig is az adott kor nagy sarkos szabályrendszere szerint kellett élniük. Megkockáztatta azt a kijelentést, hogy 1992-ben volt az utolsó olyan ötkarikás verseny, amelyen az olimpiai faluban szabadon lehetett mozogni. Ellentétben a jelennel, amikor is a falun belül is zónák vannak, és például az afrikai sportolók nem mehetnek be az európai részre. Ez így, bizonyos értelemben, elveszítette a varázsát.

A kerekasztal-beszélgetés „vendége” volt még Gyulay Zsolt, a Magyar Olimpiai Bizottság elnöke, kétszeres olimpiai és hatszoros világbajnok kajakozó és Fábián László olimpiai bajnok és hatszoros világbajnok öttusázó, ők videóüzenet formájában osztották meg gondolataikat a jelenlevőkkel.